Erről az Erasmus 30. évfordulójára rendezett ünnepségen beszélt az uniós biztos.
Az MTI tudósítása szerint úságírói kérdésre válaszolva Navracsics elmondta, hogy a budapesti Közép-európai Egyetem (CEU) rendkívül fontos az európai és a magyar felsőoktatás számára egyaránt, ezért mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy folytatódjanak a tárgyalások az ügyben. Hozzátette, reméli, hogy az intézmény a jövőben is Budapesten fog működni.
A lex CEU-val kapcsolatos minden fontos hírt itt találtok.
A magyar uniós biztos, aki szerint a legnagyobb eredmény, hogy mára a közép- és kelet-európai országok diákjai is részt vehetnek a programban, bemutatta az új Erasmus-mobilalkalmazást, amellyel a tervek szerint számos fiatalt tudnak majd megszólítani, illetve amellyel egyszerűsíthetik az egyes adminisztratív lépéseket.
A közös sajtótájékoztatón Antonio Tajani, az Európai Parlament (EP) elnöke azon véleményének adott hangot, hogy az Erasmus az unió egyik legnépszerűbb programja. Hangsúlyozta: olyan EU-t kell építeni, ahol a fiatalok mindegyike a lehető legjobb oktatásban részesülhet, ezért szükség lenne a csereprogram költségvetési forrásainak növelésére.
Jogászok, közgazdászok, orvosok és katonai vezetők is helyet kaptak a Tisza-kormányban. A kabinetben erős a jogi és gazdasági háttér, de több tárcát kifejezetten az adott szakterület ismert szereplői vezethetnek majd. A leendő miniszterek között találni egyetemi dékánt, ortopéd sebészt, volt vezérkari főnököt és nemzetközi vállalatvezetőt is.
Még a tanévkezdés előtt folyósítanák a rászoruló családoknak a 100 ezer forintos iskolakezdési támogatást – erősítette meg Kátai-Németh Vilmos, a kedden kinevezett szociális- és családügyi miniszter a parlamenti bizottsági meghallgatásán.
Több mint száz oktató, kutató és egyetemi dolgozó írta alá a Budapesti Corvinus Egyetem szakszervezetének állásfoglalását, amely szerint a modellváltás súlyos károkat okozott az intézménynek. A dokumentumban az egyetemi autonómia helyreállítását, a KEKVA-rendszer megszüntetését és a szenátus újraválasztását követelik.
Lannert Judit oktatásügyi miniszter szerint az oktatás megújításának egyik iránya a mesterséges intelligencia beépítése lesz a rendszerbe.
Kilenc szakszervezet – az FDSZ-BME, az FDSZ-BCE, az FDSZ-MKE, az FDSZ-MOME, az FDSZ-PTE-SZD, az MZTSZ-Zeneakadémia, a TDDSZ PTE, a TDDSZ Kutatóhálózatok és a PSZ – közös kiáltványban fogalmazta meg a felsőoktatás kultúraváltásához szükséges elvi kereteket. A kezdeményezés célja, hogy alapot teremtsen a mögöttes szakpolitikai tartalom közös újragondolásához.
Az oktatás szinte teljes területéért Lannert Judit felel majd a frissen megjelent kormányrendelet alapján. A közneveléstől a felsőoktatáson és a felnőttképzésen át rálátása lesz a szakképzésre, valamint a gyermek- és ifjúságpolitikára is.
A politikus szerint a projekt jól példázza azt a „hatalmi gőgöt és arroganciát”, amely a Fidesz-kormány működését jellemezte. Azt ígérte, hogy a Tisza-kormány felülvizsgálja a beruházást, és egyeztetni fog Józsefváros önkormányzatával is.
