Sok magyar fiatalnak fájdul meg a szíve a britek népszavazása (Brexit) hallatán: a csütörtöki népszavazáson a szavazatok legnagyobb részét a kilépés mellett adták le a britek. A David Cameron vezette brit kormány még a parlamenti választások idején tett ígéretet arra, hogy népszavazást írnak ki az EU-tagságról, akkor számos kritikával illették a túl bürokratikusnak tartott EU-t.

Cameron a megnyert választás után némileg mérsékelt hangnemben kampányolt az EU-val szemben, végül fokozatosan feladta politikáját. Különmegállapodást igyekezett kiharcolni az EU-val, ami a maradásukat, viszont számos gazdasági kedvezményt is jelentett volna, a britek számára az egyik leghangsúlyosabb kérdés a bevándorlás, a külföldi munkavállalók számának mérséklése volt végig. Mivel érdemi megállapodás nem született az EU és Nagy-Britannia között, így jött a népszavazás, melyben fordulatot jelentett, hogy az EU-t sikertelenül zsaroló Cameron inkább visszafogta a gyeplőt és a maradás pártján foglalt állást. Péntek reggel a szavazás eredményére reagálva lemond a brit miniszterelnök - írja a hvg.hu.

Mi lesz veled Erasmus?

2014-ben az Európai Unióval partnerségi szerződésben álló Svájc is népszavazással döntött, hogy korlátozhassa a uniós munkavállalók beáramlását. Az EU egyik első reakciója volt, hogy leállította a svájci Erasmus-programot. A félévüket ott töltő hallgatók még befejezhették a tanulmányaikat, de újak már nem jelentkezhettek.

Hasonló sors várhat Nagy-Britanniára is, így az ingyenes, ösztöndíjjal kiegészített angliai felsőoktatás lehetősége is megszűnhet.

Ha fizetni kell egy angliai egyetemért, minden filléred rámehet

Közel 125 ezer EU-tagállamból származó hallgató tanul Nagy-Britanniában, a legtöbben az átlag évi 9000 fontos tandíjat kénytelenek fizetni, ugyanis az Erasmuson kívül nagyon kevés lehetőség van az ingyenes felsőoktatásra. A hallgatók nagy része ezért diákhitelt vesz fel, amit egyenesen az egyetemnek utalnak - hasonlóan a magyar Diákhitel 2-höz.

Viszont ez a tandíj azért volt tartható, mert a brit egyetemek hatalmas forrásokat kaptak az uniós oktatási kalapból, legfőképp kutatásra. Ennek a pénzcsapnak az elzárása azt is jelenti, hogy a tandíjak komoly emelkedésére lehet számítani - miközben a népszavazás óta a font még le is értékelődött, mondhatni zuhan más valutákkal szemben.

Halvány remény még van

Vélhetően nem azonnal üt be a Brexit összes hatása, a kint tanulmányaikat megkezdett hallgatókra nézve kicsit az esélye, hogy azonnali hátránnyal lesz a mostani népszavazás. Az átmenet hosszú lesz, ugyanis a briteknek is elemi érdekük, hogy a gazdaságuk minél kevésbé érezze meg a kilépés hatását. Az Erasmus valószínű leállítását leszámítva a tandíjak mértéke egyelőre a jelenlegi mértéken maradhat.

A töréspontot az uniós finanszírozási ciklus vége jelentheti 2020-ban, ez pedig a tandíjak megemelkedésével jár, és könnyen lehet, azoknak a hallgatóknak is emelkedik a tandíja, akik a ciklus zárása előtt megkezdték tanulmányaikat. Ha búslakodni lehet is a britek távozása miatt, egyelőre megijedni nem kell, ki kell várni, hogy milyen csillapító megoldásokkal élnek a felek, hogy minél kisebb hatása legyen az oktatási szektorra a kilépés.

Nem mellékes tényező, hogy skót, valamint északír politikusok is jelezték, hogy a brit korona tagországai inkább az EU mellett döntenének. Skóciában elsöprő többségben győztek a maradás pártján állók, Észak-Írországban is jelentős többségben vannak az EU-mellett állók. Külön érdekesség, hogy Skóciában 2015-ben népszavazáson a választók részben azzal az indokkal maradtak az Egyesült Királyságban, hogy biztosan az EU tagjai maradhassanak. Nem mellékes, hogy Skóciában napjainkban is lehet ingyenes egyetemi tanulmányokat folytatnia az uniós diákoknak.