1949-től 1963-ig szigorú szabályok határozták meg, hogy ki kerülhetett be egyetemre, főiskolára - írja a Hír24. A továbbtanulni szándékozó diákokat kategóriákba sorolták be édesapjuk 1938. évi foglalkozási-gazdasági helyzete alapján. Akinek munkásként vagy paraszként dolgoztak szülei, egy adott pontszám felett automatikussan bejutottak. 1951-ben legalább a hallgatók 70 százalékának ebből a két csoportból kellett származnia.

A szabályozás másik fő eleme az X kategória bevezetése volt: az ún. osztályidegenek kategóriájából senkit sem lehetett felvenni az egyetemekre. Ide tartoztak a gyártulajdonosok, bankvezetők, főispánok, a csendőrségnél szolgálók gyerekei, illetve lényegében a két világháború közti középosztályok is – a kuláknak kikiáltott módosabb parasztgazdák, illetve a néhány segéddel, alkalmazottal dolgozó kisiparosok, orvosok, ügyvédek is.

A cél egy teljesen új társadalmi összetételű értelmiségi réteg kialakítása volt, a lehető leggyorsabban. 1963-ra azonban a vezetés rájött, hogy a származás még nem feltétlenül biztosítja a párthűséget. Ráadásul a munkás vagy paraszt származású felvételizők száma is megcsappant, de néhány eszközt azért meghagytak a támogatásukra, és természetesen továbbra is voltak olyanok, akik politikai okokból nem tudtak továbbtanulni.

Három csoport azonos pontszám mellett előnyt élvezett: a fizikai dolgozók gyermekei, a középiskola után egy-két évet ledolgozók, illetve a párt politikai kitüntetettjei. Ez a 20 pontos skála mellett – főleg kis szakokon – még mindig érdemben befolyásolhatta a kiválasztást. A fizikai dolgozó aránya pedig országos szinten legalább 35 százalék kellett, hogy legyen.

A származási kategóriák nélküli első felvételik után a fizikai dolgozók gyermekei az új egyetemisták és főiskolások 43,8 százalékát tették ki. Igaz, ez a csoport már jóval szélesebb kört takart, mint a korábbi években számon tartott munkás- és parasztcsaládoké, hiszen az addig alkalmazott vagy egyéb kategóriába sorolt közlekedési, szolgáltató, karbantartó stb. munkák elvégzőit is „átsorolták” ide. Pontos összehasonlítást nem tehetünk, mivel a régi kategóriákat még statisztikai céllal sem őrizték meg. Hogyan érettségiztek a diákok a dualizmus korszakában, a Tanácsköztársaság alatt és a Kádár-korszakban? Erről itt olvashattok.