Harry Potter, a Lost és a Facebook - ilyen kurzusok is megtalálhatóak az egyetemek kurzuskínálatában.
Digitális és közösségi média
Ma már nem telik el nap, hogy ne facebookozna az ember, ám ebből diplomát szerezni? Pedig a Leeds Trinity Egyetem hirdet ilyen szakot. A kurzus alatt a hallgatók a közösségi média jelentőségét és pszichológiai, filozófiai hatásait kutatják, valamint 12 hetes gyakornoki munkát végeznek a Facebooknál vagy a Twitternél.
Harry Potter-kurzus
A Durham Egyetem és az Ohio State University is indít Harry Potter kurzust, témája a Harry Potter-regények irodalmi módszerei és kulturális gyökerei. Olyan modulcímek vannak, mint a „Hermione Granger egy feminista ikon?”.
Viking tanulmányok
A University College London viking tanulmányok szakán igazából a régi skandináv nyelvekkel lehet megismerkedni, és mindenféle nyelvjárással. A harmadik évet pedig kötelező egy skandináv országban tölteni.
A Lost tanulságai
Ezen a kurzuson a Vanderbilt University hallgatói azt elemzik, mitől lett minden idők egyik legsikeresebb sorozata a Lost. Vizsgálják többek között a karaktereket és a cselekményvezetést.
Online pornó és társadalom
A University of New York at Buffalo diákjai a pornográf filmek szerepét vizsgálják, na meg azt, hogy ez hogyan hatott a társadalomra - az egyetemi kurzus sem méltatni, sem kritizálni nem akarja az ilyen jellegű tartalmakat.
Hiába nőtt idén látványosan a gyógypedagógia szak iránti érdeklődés, a felvételizők többsége nem klasszikus egyetemistalétre készül, hiszen háromból ketten levelező képzésre adták le a jelentkezésüket.
A miniszterelnöki biztos szerint soha nem látott stabilitást építettek és újra vonzóvá tették a pedagóguspályát.
Hiába nő évről évre az óvodapedagógus képzésekre jelentkezők száma, a szakemberhiány továbbra is jelentős: a Pedagógusok Szakszervezete szerint több ezer óvodapedagógus hiányzik a rendszerből, amit az emelkedő felvételi számok egyelőre csak részben tudnak ellensúlyozni.
Az idei felsőoktatási felvételin mintegy 35 ezer 30 évnél idősebb jelentkező szeretne bejutni egyetemre, főiskolára.
A lista élén főként művészeti és kreatív alapképzések állnak, ahol a pályakezdők bére sokszor még a bruttó 300 ezer forintot sem éri el – a jelentkezések számán ez azonban nem feltétlenül látszik meg.
A kollégiumi férőhelyhiány és az égbe szökő albérletárak mellett egyre több egyetemista vállal munkát a nappali képzés mellett is. Sokan nemcsak heti pár órát vállalnak, hanem gyakorlatilag egy második állást visznek az egyetem mellett – ennek pedig komoly ára van. Eltűnik a szabadidő, kimaradnak a közösségi élmények és egyre inkább háttérbe szorul az egyetemi élet.
A legokosabb fizikusok, matematikusok, biológusok az alacsony ösztöndíj miatt vagy külföldre mennek vagy pedig munkába állnak - írta Németh Hanna, a Hannamatek oldal készítője.
