Hat magyar egyetem került fel a Center of World University Rankings (CWUR), a világ ezer legjobb felsőoktatási intézményét felsorakoztató 2018/19-es rangsorára.
A magyar intézmények közül az Eötvös Loránd Tudományegyetem (413.) az első, a Semmelweis Egyetem (658.) a második, a Debreceni Egyetem (696.) pedig a harmadik. A listán szerepel még a Szegedi Tudományegyetem (758.), a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (823.) és a Pécsi Tudományegyetem (948.). A lista élén három egyesült államokbeli intézmény áll: a Harvard University, a Stanford University és a Massachusetts Institute of Technology - írja közleményében a Semmelweis Egyetem.
A CWUR 18 ezer felsőoktatási intézmény közül, hét szempont alapján választotta ki a világ ezer legjobb egyetemét, ide értve az oktatás minőségét, a végzett hallgatók elhelyezkedési lehetőségeit, az oktatók kiválóságát, a publikációk számát, az idézési arányt és a szabadalmak számát.
Újabb felsőoktatási rangsor: hét magyar egyetem került a legjobbak közé
Hét magyar egyetem került be a feltörekvő országokat vizsgáló egyik egyetemi rangsorba, a Semmelweis Egyetem (SE) a 61., a legjobb magyar vidéki egyetemként a Pécsi Tudományegyetem (PTE) pedig a 127. helyen. A Times Higher Education egyik rangsorában, amely ötven ország felsőoktatási intézményeit vetette össze, a Semmelweis Egyetem négy helyet javított tavalyhoz képest - tudatta az SE csütörtökön.
Jogászok, közgazdászok, orvosok és katonai vezetők is helyet kaptak a Tisza-kormányban. A kabinetben erős a jogi és gazdasági háttér, de több tárcát kifejezetten az adott szakterület ismert szereplői vezethetnek majd. A leendő miniszterek között találni egyetemi dékánt, ortopéd sebészt, volt vezérkari főnököt és nemzetközi vállalatvezetőt is.
Még a tanévkezdés előtt folyósítanák a rászoruló családoknak a 100 ezer forintos iskolakezdési támogatást – erősítette meg Kátai-Németh Vilmos, a kedden kinevezett szociális- és családügyi miniszter a parlamenti bizottsági meghallgatásán.
Több mint száz oktató, kutató és egyetemi dolgozó írta alá a Budapesti Corvinus Egyetem szakszervezetének állásfoglalását, amely szerint a modellváltás súlyos károkat okozott az intézménynek. A dokumentumban az egyetemi autonómia helyreállítását, a KEKVA-rendszer megszüntetését és a szenátus újraválasztását követelik.
Lannert Judit oktatásügyi miniszter szerint az oktatás megújításának egyik iránya a mesterséges intelligencia beépítése lesz a rendszerbe.
Kilenc szakszervezet – az FDSZ-BME, az FDSZ-BCE, az FDSZ-MKE, az FDSZ-MOME, az FDSZ-PTE-SZD, az MZTSZ-Zeneakadémia, a TDDSZ PTE, a TDDSZ Kutatóhálózatok és a PSZ – közös kiáltványban fogalmazta meg a felsőoktatás kultúraváltásához szükséges elvi kereteket. A kezdeményezés célja, hogy alapot teremtsen a mögöttes szakpolitikai tartalom közös újragondolásához.
Az oktatás szinte teljes területéért Lannert Judit felel majd a frissen megjelent kormányrendelet alapján. A közneveléstől a felsőoktatáson és a felnőttképzésen át rálátása lesz a szakképzésre, valamint a gyermek- és ifjúságpolitikára is.
A politikus szerint a projekt jól példázza azt a „hatalmi gőgöt és arroganciát”, amely a Fidesz-kormány működését jellemezte. Azt ígérte, hogy a Tisza-kormány felülvizsgálja a beruházást, és egyeztetni fog Józsefváros önkormányzatával is.
