Hét magyar egyetem került be a feltörekvő országokat vizsgáló egyik egyetemi rangsorba, a Semmelweis Egyetem (SE) a 61., a legjobb magyar vidéki egyetemként a Pécsi Tudományegyetem (PTE) pedig a 127. helyen.
A Times Higher Education egyik rangsorában, amely ötven ország felsőoktatási intézményeit vetette össze, a Semmelweis Egyetem négy helyet javított tavalyhoz képest - tudatta az SE csütörtökön.
A pécsi egyetem közleményében azt emeli ki, hogy 127. helyezésével a PTE a legjobb magyar vidéki és a második legjobb magyarországi egyetem lett.
A felsőoktatási intézmények ismertetése szerint a rangsor ugyanazt a 13 teljesítménymutatót veszi figyelembe, mint a The World University Rankings. Vizsgálták az egyes egyetemi erősségeket - a többi közt - az oktatás, a kutatás, a tudástranszfer és a nemzetközi megjelenés, a "láthatóság" terén.
A 378-as listára végül 42 országból kerültek fel egyetemek, Magyarországról szerepel a rangsorban az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Szegedi Tudományegyetem, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a Debreceni Egyetem és a Budapesti Corvinus Egyetem is.
Itt a HVG 2018-as felsőoktatási rangsora: ezek a legjobb egyetemek és főiskolák
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Szegedi Tudományegyetem és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem vezeti a HVG 2018-as felsőoktatási rangsorát. A karok rangsorában is az ELTE szerezte meg az első helyet: a legjobb eredményt az egyetem bölcsészkara érte el. Újságárusoknál a HVG Diploma 2018 kiadvány.
Hallgatók jönnek, hallgatók mennek, egy valaki azonban hosszú ideje biztos pont az ELTE BTK-n: Sutyi. A 20 éves cirmos otthonosan jár-kel a Trefort-kertben, jól ismeri az egyetem minden zugát, és az sem billenti ki a nyugalmából, ha falatozás közben veszik videóra.
A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.
Először ült egy asztalhoz lényegében minden érintett fél, hogy a Pázmány Campus és a Magyar Rádió lebontott épületeinek helyén maradt terület jövőjéről egyeztessenek. A campus eredeti formájában már biztosan nem épül meg, abban azonban egyetértés alakult ki, hogy a jelenlegi poros, sittes területet mielőbb rendezni kell.
Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.
@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu
Az 50 ezer forintos összeget húsz utalvány formájában kézbesítik az arra jogosultaknak.
Nem terhelnék tovább újabb órákkal a diákokat, az új fejlesztési területek inkább projektmunkákon vagy összevont tantárgyakon keresztül jelenhetnének meg a Nemzeti alaptantervben. Az ezzel kapcsolatos egyeztetések már meg is kezdődtek.
Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.
