Az iparkamara a szakképzés után kiterjesztené hatáskörét a felsőoktatásra is - írja a Népszabadság.
Az iparkamara a szakképzés után kiterjesztené hatáskörét a felsőoktatásra is - írja a Népszabadság. A lap csütörtöki számában közölt cikk szerint a kormány mellett új szereplő jelent meg a felsőoktatás alakításában: a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK).
A Népszabadság birtokába került dokumentumban szereplő egyik javaslat szerint a jelenlegi gazdasági tanácsok helyett "egységes jogi szabályozás alapján működő társadalmi-gazdasági tanácsokat/felügyelő bizottságokat kell létrehozni az MKIK koordinációjának és delegálási jogának biztosításával, amelyek külső kontrollként nem csupán az intézmények gazdálkodását, de a gazdaság és a felsőoktatási intézmények kapcsolatának meglétét és érvényesülését is ellenőrzik".
A dokumentumban többek között szerepel a gazdasági szereplők érdemi szerepének biztosítása a szakok, tananyagok akkreditációjában, a képzések kimeneti követelményeinek meghatározásában, továbbá a vállalati szakemberek oktatói státusú elismerése is. Az alapképzéseknél a cikk szerint még abba is beleszólást akarnak, hogy hány kreditet ismerjen el egy adott intézmény.
Nemcsak az egyetemek gazdaságát és képzési autonómiáját csorbítaná az MKIK, hanem a szervezet szerint a "hallgatói önkormányzatok hatáskörének felülvizsgálata", "az oktatás színvonalát korlátozó jogok megvonása" is indokolt lenne - olvasható a lapban.
A Népszabadság úgy tudja, hogy a javaslatok előkerültek a rektori konferencia és a minisztérium közötti szerdai egyeztetésen is. Az MKIK kezdeményezését Maruzsa Zoltán felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár támogathatónak tartotta
Jogászok, közgazdászok, orvosok és katonai vezetők is helyet kaptak a Tisza-kormányban. A kabinetben erős a jogi és gazdasági háttér, de több tárcát kifejezetten az adott szakterület ismert szereplői vezethetnek majd. A leendő miniszterek között találni egyetemi dékánt, ortopéd sebészt, volt vezérkari főnököt és nemzetközi vállalatvezetőt is.
Még a tanévkezdés előtt folyósítanák a rászoruló családoknak a 100 ezer forintos iskolakezdési támogatást – erősítette meg Kátai-Németh Vilmos, a kedden kinevezett szociális- és családügyi miniszter a parlamenti bizottsági meghallgatásán.
Több mint száz oktató, kutató és egyetemi dolgozó írta alá a Budapesti Corvinus Egyetem szakszervezetének állásfoglalását, amely szerint a modellváltás súlyos károkat okozott az intézménynek. A dokumentumban az egyetemi autonómia helyreállítását, a KEKVA-rendszer megszüntetését és a szenátus újraválasztását követelik.
Lannert Judit oktatásügyi miniszter szerint az oktatás megújításának egyik iránya a mesterséges intelligencia beépítése lesz a rendszerbe.
Kilenc szakszervezet – az FDSZ-BME, az FDSZ-BCE, az FDSZ-MKE, az FDSZ-MOME, az FDSZ-PTE-SZD, az MZTSZ-Zeneakadémia, a TDDSZ PTE, a TDDSZ Kutatóhálózatok és a PSZ – közös kiáltványban fogalmazta meg a felsőoktatás kultúraváltásához szükséges elvi kereteket. A kezdeményezés célja, hogy alapot teremtsen a mögöttes szakpolitikai tartalom közös újragondolásához.
Az oktatás szinte teljes területéért Lannert Judit felel majd a frissen megjelent kormányrendelet alapján. A közneveléstől a felsőoktatáson és a felnőttképzésen át rálátása lesz a szakképzésre, valamint a gyermek- és ifjúságpolitikára is.
A politikus szerint a projekt jól példázza azt a „hatalmi gőgöt és arroganciát”, amely a Fidesz-kormány működését jellemezte. Azt ígérte, hogy a Tisza-kormány felülvizsgálja a beruházást, és egyeztetni fog Józsefváros önkormányzatával is.
