Az Iszlám Állam propagandáját terjesztette az orosz diák

A moszkvai kerületi katonai bíróság csütörtökön 400 ezer rubel (több mint 1,6 millió forint) pénzbüntetést szabott ki egy orosz diáklányra az Iszlám Állam nevű terrorszervezet propagandájának terjesztéséért.

  • MTI
pixabay.com

Patimat Gadzsijev az orosz főváros orvostudományi egyetemének hallgatója.

A diáklány a vádak szerint tavaly júliusban két ízben - álnéven - terrorizmust méltató anyagokat osztott meg korlátlan hozzáféréssel a VKontaktye nevű orosz közösségi hálón, és nyíltan támogatta az Iszlám Államot.

A viszonylag enyhe büntetésről a tárgyalást vezető bíró azt mondta: az ítéletnél figyelembe vették a lány által őrizetben eltöltött időt. Egyben figyelmeztette őt: "a következő alkalommal már senki sem fogja megsajnálni".

Az ügyészség korábban négy év, büntetőtelepen letöltendő szabadságvesztés kiszabását kérte a bíróságtól.

Kigúnyolták a terroristákat, börtönbe kerültek a diákok

Hozzászólások

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.