A külföldön tanuló magyar egyetemisták 60 százaléka nem jön vissza Magyarországra

Mi lesz a külföldön tanuló magyar egyetemistákkal, ha lediplomáztak? Ezt vizsgálta a legújabb felmérésében az Engame Akadémia.

  • Székács Linda

A külföldi egyetemre járó magyar hallgatók mindössze 39,5 százaléka tért vissza Magyarországra a diplomaszerzést követően - derül ki az Engame Akadémia Return kutatásából, amit 2025 január-március között végeztek.

Az alternatív oktatási intézmény 210 külföldi egyetemen végzett magyar fiatal bevonásával vizsgálta, hogy milyen arányban költöznek vissza Magyarországra, vagy maradnak külföldön azok a diákok, akik a középiskolát követően külföldi felsőoktatási intézménybe jelentkeznek és ott szereznek diplomát.

„A hazaköltözést vizsgáló kérdések elemzésénél megkülönböztettük azokat, akik már befejezték tanulmányaikat, azoktól, akik jelenleg is külföldön tanulnak. Ennek oka, hogy az előbbiek már meghozták a döntésüket, és így egy konkrét viselkedésről számoltak be, míg az utóbbiak esetében még csupán egy attitűdről vagy tervről beszélhetünk” – hívja fel a figyelmet Nádas Rita.

A megkérdezett 210 frissdiplomásnak - azaz már végzettnek - több mint 60 százaléka a külföldön maradás mellett döntött. A többség azonban nem marad abban az országban sem, ahol tanult; a végzettek nagyjából fele költözött valahová (beleértve azokat is, akik hazatértek).

A külföldön tanuló magyar egyetemisták száma egyébként a 2023/24-es tanévben először meghaladta a 17 500 főt. A legnépszerűbb célországok:

  • Ausztria,
  • Németország,
  • Hollandia,
  • Dánia
  • Egyesült Királyság.

A jelenleg külföldön tanulók mindössze 27,1 százaléka tervezi, hogy az egyetem után visszajön Magyarországra. 40,4 százalékuk nem tervez ilyesmit, egyharmaduk még bizonytalan.

Mi vár azokra, akik hazajönnek?

Az Engame Akadémia a felmérésében arra is kitért, hogy milyen körülmények és lehetőségek várnak azokra, akik külföldi egyetemen szerzett diplomával a zsebükben úgy döntenek, hogy hazaköltöznek.

"A kutatás szerint a tanulmányaik miatt külföldre költöző fiatalokat gyakran érzelmi tényezők vonzzák haza, míg a külföldön maradás mellett szólnak a külföldi szakmai lehetőségek, kapcsolatok, valamint a külföldi életszínvonal és fizetési feltételek. További érdekes adat, hogy a hazaköltözöttek több mint fele (51,8%) nyitott arra, hogy a jövőben újra külföldre költözzön. A hazatérést eközben több tényező is hátráltathatja a válaszadók szerint" - írják.

Hátráltató tényezők többek között a(z)

  • rugalmatlan munkakörnyezet,
  • versenyképes fizetés hiánya,
  • bürokrácia (például a külföldi diploma elismertetése során),
  • társadalmi befogadás és nyitottság mértéke, azok hiánya.

 

Hozzászólások

Önkormányzati nyári napközis táborok 2026: még vannak szabad helyek, de érdemes gyorsan jelentkezni

A nyári szünet közeledtével sok család számára fontos kérdés, hogyan oldják meg a gyermekek felügyeletét úgy, hogy közben élménydús programokban is részt vehessenek. Jó hír, hogy több önkormányzat által szervezett nyári napközis táborban még vannak elérhető helyek. Az árak között ugyan jelentős különbségek lehetnek, de több kerületben továbbra is kedvező feltételekkel biztosítanak egész napos programokat és napi háromszori étkezést a gyerekeknek.

„A Corvinus nemzetközibb, mint valaha, a dolgozók fizetése pedig több mint duplájára nőtt” – az egyetem szerint eredményes volt a modellváltás

Mi alapján tartja sikeresnek a modellváltást a Corvinus vezetése, hogyan zajlottak az elmúlt évek egyeztetései, nőhet-e a választott szenátusi tagok aránya, és pontosan mit értenek „európai normákhoz közelítő” működés alatt? Ezekről kérdeztük a Budapesti Corvinus Egyetemet azután, hogy az oktatói szakszervezet élesen bírálta az alapítványi modellt, és „rendszerváltást” sürgetett az intézményben.

Maruzsa Zoltán olyan gimnáziumi igazgatót nevezett ki, akit a tantestület nem támogatott, most tömeges felmondások jöhetnek

Komoly feszültség alakult ki a budapesti Németh László Gimnázium tantestületében az új igazgató kinevezése miatt. A pedagógusok egy része szerint az iskola élére olyan vezető került, akit korábban több konfliktus is övezett, és akinek kinevezését a tantestület többsége sem támogatta. Többen már a felmondásukat fontolgatják, ha nem történik változás az intézmény vezetésében.