Minden eddiginél több magyar egyetemista tanulhat jelenleg külföldön
Évről évre egyre több magyar diák választ külföldi egyetemet.
Mi lesz a külföldön tanuló magyar egyetemistákkal, ha lediplomáztak? Ezt vizsgálta a legújabb felmérésében az Engame Akadémia.
A külföldi egyetemre járó magyar hallgatók mindössze 39,5 százaléka tért vissza Magyarországra a diplomaszerzést követően - derül ki az Engame Akadémia Return kutatásából, amit 2025 január-március között végeztek.
Az alternatív oktatási intézmény 210 külföldi egyetemen végzett magyar fiatal bevonásával vizsgálta, hogy milyen arányban költöznek vissza Magyarországra, vagy maradnak külföldön azok a diákok, akik a középiskolát követően külföldi felsőoktatási intézménybe jelentkeznek és ott szereznek diplomát.
„A hazaköltözést vizsgáló kérdések elemzésénél megkülönböztettük azokat, akik már befejezték tanulmányaikat, azoktól, akik jelenleg is külföldön tanulnak. Ennek oka, hogy az előbbiek már meghozták a döntésüket, és így egy konkrét viselkedésről számoltak be, míg az utóbbiak esetében még csupán egy attitűdről vagy tervről beszélhetünk” – hívja fel a figyelmet Nádas Rita.
A megkérdezett 210 frissdiplomásnak - azaz már végzettnek - több mint 60 százaléka a külföldön maradás mellett döntött. A többség azonban nem marad abban az országban sem, ahol tanult; a végzettek nagyjából fele költözött valahová (beleértve azokat is, akik hazatértek).
A külföldön tanuló magyar egyetemisták száma egyébként a 2023/24-es tanévben először meghaladta a 17 500 főt. A legnépszerűbb célországok:
A jelenleg külföldön tanulók mindössze 27,1 százaléka tervezi, hogy az egyetem után visszajön Magyarországra. 40,4 százalékuk nem tervez ilyesmit, egyharmaduk még bizonytalan.
Mi vár azokra, akik hazajönnek?
Az Engame Akadémia a felmérésében arra is kitért, hogy milyen körülmények és lehetőségek várnak azokra, akik külföldi egyetemen szerzett diplomával a zsebükben úgy döntenek, hogy hazaköltöznek.
"A kutatás szerint a tanulmányaik miatt külföldre költöző fiatalokat gyakran érzelmi tényezők vonzzák haza, míg a külföldön maradás mellett szólnak a külföldi szakmai lehetőségek, kapcsolatok, valamint a külföldi életszínvonal és fizetési feltételek. További érdekes adat, hogy a hazaköltözöttek több mint fele (51,8%) nyitott arra, hogy a jövőben újra külföldre költözzön. A hazatérést eközben több tényező is hátráltathatja a válaszadók szerint" - írják.
Hátráltató tényezők többek között a(z)
Évről évre egyre több magyar diák választ külföldi egyetemet.
Néhány napjuk van a szakképzésben dolgozó oktatóknak arra, hogy véleményezzék a szakképzési centrumok főigazgatói posztjára pályázók vezetői programját, mindezt úgy, hogy előtte titoktartási nyilatkozatot kell aláírniuk. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete nyílt levélben fordult az ügyben az oktatási minisztériumhoz.
A Semmelweis Egyetem leköszönő rektora egy olyan üzletember társaságában vett részt egy ugandai vadászaton, akinek cégei milliárdos megrendeléseket kaptak az egyetemtől és az intézmény afrikai fejlesztési projektjéből.
Az Oktatási-és Gyermekügyi Minisztérium parlamenti államtitkára szerint a 2027-es költségvetés egyszerre próbálja rendbe rakni az ország pénzügyeit, és jobb életet biztosítani a NOKS-és technikai dolgozóknak.
Nem kapta meg a fejlesztéseket, nem mehetett le a többiekkel játszani az udvarra, és gyakran már az első óra után hazaküldték az SNI-s, magatartászavaros kisfiút. A gyámhivatali ügyintéző segítségnyújtás helyett védelembe vételi eljárással fenyegetőzött, mert az anya nem akarta elvinni EGYMI-be a gyereket.
A középiskolák rugalmasan alakíthatják a felvételi követelményeiket, viszont csak a jogszabályban meghatározott keretek között.
dr. Lakatos Rozália, Halmajugra polgármestere szerint pénzügyi következményekkel kellene járnia, ha egy önkormányzat nem tesz az iskolai elkülönítés felszámolásáért, az integrációért dolgozó településeket viszont többletforrásokkal kellene ösztönözni.