Ahogy azt már számtalanszor megírtuk, a tavaszi veszélyhelyzetben eltörölték a nyelvvizsgát, mint diploma feltételt, és enélkül is mindenkinek kiadták az oklevelét. De vajon mire számíthatnak azok, akik a 2020/2021-es tanév első félévében államvizsgáznak?
Közeledünk az őszi félév végéhez, így egyre több olvasónkban merül fel a kérdés, vajon ők is számíthatnak-e a nyelvvizsga nélküli diplomakiadásra, ami a tavaszi végzősökre vonatkozott. A felvetés jogos, hiszen a járványhelyzet továbbra sem javult, az egyetemek és főiskolák pedig november 11-től ismét távoktatásra álltak át.
A kérdéssel kapcsolatban korábban megkerestük a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciáját (HÖOK), akik azt válaszolták, egyelőre nincs tudomásuk újabb nyelvvizsgamentességről. Azt írták: "a helyzet lényegesen kevesebb embert érint, mint tavaly, hiszen az elmúlt fél évben az online nyelvvizsgák száma jelentősen megszaporodott. Ettől függetlenül természetesen napirenden van a kormánnyal folytatott egyeztetéseinken, de nincs még egyértelmű döntés az ügyben".
Ezt Gulyás Gergely is alátámasztotta a csütörtöki kormányinfón. Mint mondta, az Innovációs és Technológiai Minisztérium eddig nem tett javaslatot a nyelvvizsgamentességre, a kormány pedig nem döntött erről.
Elviekben az a helyes, amit a 2000-res évek elejétől a magyar állam érvényesít, hogy egyetemi diplomához legalább egy középfokú nyelvvizsgára szükség van
- mondta. Bár mindenkivel szemben méltánytalan, akivel szemben korábban, illetve a jövőben elő fogják írni a kötelező nyelvvizsga feltételét, úgy gondolja, tavasszal megalapozott döntést hoztak. Az egyszeri mentességgel ugyanis az volt a cél, hogy a koronavírus-járvány súlyosan negatív gazdasági hatásait csökkentsék, és a beragadt diplomások mielőbb megjelenhessenek a munkaerőpiacon.
Lassan összeomlik a tanárképzés, mit tesz ellene a kormány?
Komoly gondban vannak a tanárképzést indító egyetemek. Illetve ha megvalósul, hogy újabb és újabb intézmények kerülnek egyházi kézbe, előbb-utóbb világnézetileg elkötelezetté válhat a tanítóképzők nagy része.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Jogászok, közgazdászok, orvosok és katonai vezetők is helyet kaptak a Tisza-kormányban. A kabinetben erős a jogi és gazdasági háttér, de több tárcát kifejezetten az adott szakterület ismert szereplői vezethetnek majd. A leendő miniszterek között találni egyetemi dékánt, ortopéd sebészt, volt vezérkari főnököt és nemzetközi vállalatvezetőt is.
Még a tanévkezdés előtt folyósítanák a rászoruló családoknak a 100 ezer forintos iskolakezdési támogatást – erősítette meg Kátai-Németh Vilmos, a kedden kinevezett szociális- és családügyi miniszter a parlamenti bizottsági meghallgatásán.
Több mint száz oktató, kutató és egyetemi dolgozó írta alá a Budapesti Corvinus Egyetem szakszervezetének állásfoglalását, amely szerint a modellváltás súlyos károkat okozott az intézménynek. A dokumentumban az egyetemi autonómia helyreállítását, a KEKVA-rendszer megszüntetését és a szenátus újraválasztását követelik.
Lannert Judit oktatásügyi miniszter szerint az oktatás megújításának egyik iránya a mesterséges intelligencia beépítése lesz a rendszerbe.
Kilenc szakszervezet – az FDSZ-BME, az FDSZ-BCE, az FDSZ-MKE, az FDSZ-MOME, az FDSZ-PTE-SZD, az MZTSZ-Zeneakadémia, a TDDSZ PTE, a TDDSZ Kutatóhálózatok és a PSZ – közös kiáltványban fogalmazta meg a felsőoktatás kultúraváltásához szükséges elvi kereteket. A kezdeményezés célja, hogy alapot teremtsen a mögöttes szakpolitikai tartalom közös újragondolásához.
Az oktatás szinte teljes területéért Lannert Judit felel majd a frissen megjelent kormányrendelet alapján. A közneveléstől a felsőoktatáson és a felnőttképzésen át rálátása lesz a szakképzésre, valamint a gyermek- és ifjúságpolitikára is.
A politikus szerint a projekt jól példázza azt a „hatalmi gőgöt és arroganciát”, amely a Fidesz-kormány működését jellemezte. Azt ígérte, hogy a Tisza-kormány felülvizsgálja a beruházást, és egyeztetni fog Józsefváros önkormányzatával is.
