Változások a felsőoktatásban: egyre kevesebbet ér a tudományos eredmény?

Lazultak az egyetemi tanári cím elnyeréséhez szükséges és doktori iskola törzstagjaira vonatkozó követelmények, ami a tudományos teljesítmény fontosságának háttérbe szorulásához vezethet. A fiatal kutatók eközben nem járnak jól az új szabályozással - írja az Index.

  • Eduline

Az elmúlt hónapokban átalakult a doktori iskolák engedélyézésének módja, illetve az egyetemi tanári kinevezés feltételei, amelyeket a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság (MAB) határoz meg - írja az Index.

Lazítottak az egyetemi tanári, vagyis professzori cím elnyerésének feltételein: az MTA doktora címhez szükséges teljesítmény helyett már csak az annak megfelelő publikációs követelmények 61 százalékát kell elérni. Ez ugyan néhol kiegészül a MAB szakbizottságok által meghatározott speciális feltételekkel (és egy-két területen a 61%-ot felemelik 75%-ra), ezekkel együtt is messze elmaradnak a korábbi elvárásoktól.

Ugyanakkor olyan sok, az oktatással kapcsolatos mennyiségi követelményt (kontaktórát, diploma-, szakdolgozat-, illetve tudományos diákköri témavezetést) határoztak meg, amely a fiatal kutatókat hátrányos helyzetbe hozza. Ez a teljesítmény ugyanis egy 20-25 éves oktatói múlltal rendelkező tanártól várható el.

Az egyetemi tanári cím elnyerésének feltételeihez hasonlóan doktori iskolát is könnyebb alapítani: már nem feltétel, hogy a törzstagoknak legalább öt publikációjuk legyen az utóbbi öt évből. Eközben a korhatárt 65 évről egységesen 70 évre emelték, ami korábban csak az egyetemi tanárokra és MTA doktorokra vonatkozott. 

Az sem feltétel többé, hogy a doktori iskola törzstagja munkájának több mint 70 százaléka az adott doktori képzéssel kapcsolatos legyen. Eltörölték azt a szabályt, miszerint egy tanárnak egyszerre legfeljebb hat doktorandusza lehetett: mostantól bármennyi lehet. Megszűnt az a feltétel is, hogy a doktori iskola vezetője más munkahelyen teljes munkaidős állást csak különlegesen indokolt esetben tölthet be. 

A változtatások az Indexnek nyilatkozó források szerint azt eredményezik, ha egy egyetem nagyon szeretne egy ismert, de más egyetemen vagy kutatóintézetben dolgozó személyt, egyszerűen professzort csinálnak belőle, és máris kinevezhetik a doktori iskola vezetőjének. De az okok között lehet az is, hogy az elmúlt években nagyon sok főiskolából egyetem lett, és ezek nem mindig képesek teljesíteni a korábbi feltételeket az egyetemi tanári kinevezések, illetve a doktori iskola alapítása érdekében.

A MAB honlapján közölt indoklás szerint a változtatások oka, hogy megváltozott a doktori iskolák akkreditációjával kapcsolatos európai minőségértékelés szemlélete, így az most már az adott intézmény felelőssége, a MAB pedig csak a minőségbiztosítási tevékenységet értékeli - írja az Index.

FDSZ: nem a nyelvi képzés az egyetlen problémás terület a köz- és felsőoktatásban

A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete (FDSZ) is egyetért a bemeneti nyelvvizsga követelményének felfüggesztésével, de további egyeztetéseket szeretnének a felsőoktatást érintő kérdésekben.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Önkormányzati nyári napközis táborok 2026: még vannak szabad helyek, de érdemes gyorsan jelentkezni

A nyári szünet közeledtével sok család számára fontos kérdés, hogyan oldják meg a gyermekek felügyeletét úgy, hogy közben élménydús programokban is részt vehessenek. Jó hír, hogy több önkormányzat által szervezett nyári napközis táborban még vannak elérhető helyek. Az árak között ugyan jelentős különbségek lehetnek, de több kerületben továbbra is kedvező feltételekkel biztosítanak egész napos programokat és napi háromszori étkezést a gyerekeknek.

„A Corvinus nemzetközibb, mint valaha, a dolgozók fizetése pedig több mint duplájára nőtt” – az egyetem szerint eredményes volt a modellváltás

Mi alapján tartja sikeresnek a modellváltást a Corvinus vezetése, hogyan zajlottak az elmúlt évek egyeztetései, nőhet-e a választott szenátusi tagok aránya, és pontosan mit értenek „európai normákhoz közelítő” működés alatt? Ezekről kérdeztük a Budapesti Corvinus Egyetemet azután, hogy az oktatói szakszervezet élesen bírálta az alapítványi modellt, és „rendszerváltást” sürgetett az intézményben.

Maruzsa Zoltán olyan gimnáziumi igazgatót nevezett ki, akit a tantestület nem támogatott, most tömeges felmondások jöhetnek

Komoly feszültség alakult ki a budapesti Németh László Gimnázium tantestületében az új igazgató kinevezése miatt. A pedagógusok egy része szerint az iskola élére olyan vezető került, akit korábban több konfliktus is övezett, és akinek kinevezését a tantestület többsége sem támogatta. Többen már a felmondásukat fontolgatják, ha nem történik változás az intézmény vezetésében.