Palkovics: Magyarországon nincs diplomás-munkanélküliség

A bolognai rendszert nem adnák fel, a képzéseket ugyanakkor minden egyetemnek a saját feladatához kell szabnia - mondta az innovációs és technológiai miniszter a Magyar Nemzetnek.

  • Eduline

A diplomások jelenlegi arányával megfelelően tudjuk működtetni a gazdaságunkat, Magyarországon nincs diplomás-munkanélküliség - mondta Palkovics László, a felsőoktatást is irányító Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) minisztere a Magyar Nemzetnek adott interjúban.

A diplomás-pályakövetési rendszer friss kutatása szerint, amelynek keretében a 2014-ben és 2016-ban végzettek munkaerőpiaci státuszát vizsgálták, az álláskeresők aránya valóban csak 2 százalék volt. A képet ugyanakkor árnyalja, hogy a frissdiplomások 3 százaléka külföldön tartózkodott, 8,8 százalékuk státuszáról pedig nem sikerült információt szerezni. A kutatás szerint ide tartozhatnak például a bejelentés nélkül külföldön tartózkodók, a nem regisztrált munkanélküliek, a nem bejelentett munkát végzők, illetve a háztartásbeliek is. A frissdiplomások elhelyezkedési lehetőségeiről szóló cikkeinket itt olvashatjátok.

Bruttó 334 ezer forint: megvan, mennyit keresnek a három-öt éve végzett diplomások

334 667 forint - ennyi a diplomás-pályakövetési felmérésben megkérdezett, 2014-ben és 2016-ban végzett diplomásainak bruttó átlagbére.

A miniszter utalt a bolognai rendszer (amelyben a hároméves alapképzést kétéves mesterképzés követi) lehetséges felülvizsgálatára is, amelyről a hét elején írt az atv.hu. Palkovics most azt mondta, hogy az európai felsőoktatási környezetben semmiképpen sem szabad feladni a rendszert, ugyanakkor minden egyetemnek a maga feladatához kell szabnia a képzéseit, különbség van a tudományegyetemek és az alkalmazott tudományok egyetemei között.

A Budapesti Corvinus Egyetem átalakításával kapcsolatban a miniszter elmondta: az alapítványi fenntartásba került egyetem bevételének egy-egy ötöde folyna be a hallgatói befizetésekből, kutatási pályázatokból, a vállalati szektorból, donoroktól, illetve a fenntartótól. Hozzátette: ingyenes képzést a Corvinus-ösztöndíjon keresztül nyújt majd az egyetem. A Corvinus átalakításáról szóló összes cikkünket itt találjátok.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

„Mindent megtettünk a konkrét fenyegetésen kívül” – A Trefort igazgatója fideszes politikusoktól kért segítséget a tanári engedetlenség idején 2022-ben

Az Eduline-hez került levelezés szerint a 2022-es pedagógus polgári engedetlenségi akciók előtt az ELTE Trefort Ágoston Gimnázium igazgatója, Csapodi Zoltán fideszes politikusokhoz fordult segítségért. Az e-mailek alapján az igazgató arról számolt be, hogy kollégáival igyekeztek lebeszélni a tanárokat a tiltakozásról, és még sajtómegjelenésekkel is próbálták mérsékelni a helyzetet. Csapodi elismerte a levelek hitelességét, ugyanakkor azt mondta, nem politikai kapcsolatai, hanem a tanárhiány és a diákok jövője miatti aggodalom vezette.

„Nem varázsütésre lesz kevesebb teher a tanárokon és a diákokon” – Törley Katalin szerint ehhez új NAT kell

Hiába ígér változásokat az új oktatási miniszter, a tanárok és a diákok terheinek érdemi csökkentése nem történhet meg egyik napról a másikra – erről beszélt Törley Katalin, a Tanítanék Mozgalom képviselője az ATV Egyenes Beszéd című műsorában. Szerinte a valódi változások előfeltétele egy új Nemzeti alaptanterv kidolgozása.

Egy lépéssel közelebb az Erasmus és a Horizont-programokhoz: benyújtották a kekva-rendszer átalakítását célzó törvényjavaslatot

Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.

Megfélemlítés, lekezelés, tömeges bukások: évek óta nyilvánvalóak a problémák az ELTE ÁJK polgári jogi záróvizsgáján

Néhány mondat után bukás, pluszban három tétel, ha valaki kimegy a mosdóba, flegma kérdések és gúnyolódás a hallgatókkal - ilyen és ehhez hasonló esetek történtek idén és az elmúlt években az ELTE ÁJK polgári jogi záróvizsgáján két tanárnál. A végzős diákok csoportja kezdeményezte, hogy az egyetemi vezetés foglalkozzon a panaszokkal. A dékán szerint a polgári jogi záróvizsga nehéz, de arra nyitott, hogy HÖK-delegáltak megfigyelőként részt vegyenek rajta.

Aránytalanul stresszesek és pillanatnyi teljesítményt mérnek az iskolai felvételik Pilz Olivér szerint

Egyetlen vizsgaeredmény évekre befolyásolhatja a diákok továbbtanulási lehetőségeit, miközben a felkészülés és a számonkérés jelentős terhet ró a családokra is Pilz Olivér szerint. A Tanítanék Mozgalom alapítója szerint a jelenlegi érettségi és felvételi rendszer nemcsak túlzott stresszt okoz, de a társadalmi különbségeket is erősíti.