Kiválasztották az első tizenhét "európai egyetemet"

Kiválasztották az első tizenhét "európai egyetemet" huszonnégy uniós tagország több mint száz felsőoktatási intézményének bevonásával; a kezdeményezés célja a mobilitás növelése, a minőség javítása és a versenyképesség fokozása - jelentették be szerdán Brüsszelben.

  • MTI

Az Európai Bizottság bejelentette, hogy melyek azok az intézmények, amelyek az első ilyen európai egyetemi szövetségek részét képezik majd. A tájékoztatás szerint a kiválasztás független külső szakértők - többek között rektorok, professzorok és kutatók - értékelése alapján történt.

Az európai egyetemek olyan, EU-szerte működő felsőoktatási intézményeket tömörítő transznacionális szövetségek, amelyek közös hosszú távú stratégiával rendelkeznek, és amelyeken belül a hallgatók, a doktoranduszok, a dolgozók és a kutatók zökkenőmentesen mozoghatnak, szakértelmüket, platformjaikat, illetve erőforrásaikat egyesítve különböző tudományterületeket lefedő közös tanterveket vagy modulokat dolgozhatnak ki.

Ezek a tantervek rugalmasak lesznek, és lehetővé teszik majd a diákok számára, hogy a tanulmányaikat személyre szabják, megválaszthassák, hol és mikor folytassák azokat, majd pedig európai diplomát szerezzenek.

A kiválasztott európai egyetemek égisze alatt az EU számos intézménye fog tevékenykedni, alkalmazott tudományokat oktató egyetemektől, műszaki, képzőművészeti egyetemektől kezdve tudomány- és kutatóegyetemekig. Egyes szövetségek átfogó jellegűek, mások szűkebb területekre, például a városi tengerpartok fenntarthatóságra, a társadalomtudományokra vagy a globális egészségügyre összpontosítanak.

Az első körben Magyarországról az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Közép-európai Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem, a Magyar Képzőművészeti Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem lesz tagja különböző szövetségeknek. Minden szövetség átlagosan hét, Európa különböző részein működő felsőoktatási intézményből áll.

Navracsics Tibor oktatásért, kultúráért, ifjúságért és sportért felelős uniós biztos üdvözölte a lépést, aláhúzva, az első európai egyetemek mintaként szolgálhatnak a további ilyen intézmények létrehozásához.

"Ezen egyetemek lehetővé teszik a diákok következő nemzedékei számára, hogy több országban folytassák tanulmányaikat, így Európa-szerte tapasztalatot szerezzenek. Meggyőződésem, hogy ez a kezdeményezés - amely az európai oktatási térség kulcsfontosságú építőköve - valódi változást hoz majd a felsőoktatás számára, és ösztönözni fogja a kiválóságot és a befogadást" - írta. Az első tizenhét európai egyetem létrehozására összesen 85 millió euró áll rendelkezésre.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„Ez egy droid- és rabszolgaképző rendszer” – mutatjuk, napi hány órát tanulnak még otthon a magyar diákok

„A gyerekeknek nincs életük” – fogalmazott egy hetedikes diák édesanyja, amikor arról kérdeztük a szülőket, mennyi időt töltenek a diákok tanulással iskola után. Bár a PISA-adatok szerint a magyar 15 évesek átlagosan heti 10 órát töltenek házi feladat megírásával, több szülő szerint a dolgozatokra és felelésekre való készüléssel együtt a tanulás ennél jóval több időt vesz el.

100 ezer forintot kaphatnak az iskolák, hogy megszépítsék belőle a környezetüket

Balatoni Katalin miniszterelnöki biztos bejelentette: a kormány pályázatot indít, amelynek keretében 100 iskola 100 ezer forintos támogatást kaphat az intézmény megszépítésére. A kezdeményezésre éles reakció érkezett: az összeg alacsony, és a felújítási munkák jelentős részét végül valószínűleg a szülők és az iskolai közösségek végzik majd el.

@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu

Volt, ahol órákon át az utcán kellett várakozni a rossz szervezés miatt a felvételizőknek: ilyen volt a középiskolai szóbelik első hete

Bár sok iskolából pozitív élményekkel távoztak a felvételizők, akadtak olyan intézmények is, ahol életunt vizsgáztatók és sértődött vezetők várták a diákokat. Többeket pedig arról faggattak, hogy hányadik helyen jelölték meg az adott iskolát a jelentkezési sorrendben. Megkérdeztük a szülőket, mik az eddigi tapasztalataik a középiskolai szóbeli felvételikről.