Szerdán este a Facebookon tett közzé bejegyzést Magyar Péter, amelyben azt állította: a tatárszentgyörgyi polgármester egy 12 éves gyerekkel hordatta ki a Fideszhez köthető szórólapokat.
Tisza Párt elnöke posztjában nem részletezte az eset körülményeit, azonban egy videó is eljutott a HVG szerkesztőségéhez, amelyen egy fiatal fiú látható. A felvételen a videót készítő személy arról kérdezi a gyereket, hogy a nála lévő újság „a Fideszé-e”, illetve hogy ki adta neki a terjesztésre.
A fiú azt válaszolja, hogy a polgármesternek dolgozik. Arra a kérdésre, hogy kap-e pénzt a munkáért, igennel felel, azonban azt nem tudja megmondani, mennyit. Azt is megerősíti, hogy a feladatot a polgármestertől kapta. A videó ezután megszakad.
A település vezetője, Szehofner József a HVG megkeresésére határozottan cáfolta a vádakat. Mint mondta:
„Nem fizettem gyereket, és nem kértem arra, hogy vigyen ki szórólapokat. Nem gondolja, hogy több évtizedes politikai múlttal gyerekekkel hordatnék szórólapot.”
A polgármester azt is közölte, hogy a bejegyzés miatt feljelenti Magyar Pétert.
Az ügy részletei egyelőre nem tisztázottak, és nem derült ki az sem, hogy pontosan milyen körülmények között készült a felvétel.
Tizenhárom marosvásárhelyi és szatmári fiatalt vittek Szolnokra, hogy a Fidesz kampányát segítsék: utcáról utcára járva kopogtatnak, adatbázist építenek, és a helyi jelölt támogatottságát mérik fel.
Bár idén is több tízezer jelentkezőt vettek fel egyetemre vagy főiskolára, a meghirdetett képzések közül több mint kétezer végül nem indul el. Összesen 2173 olyan képzés van, ahol nem hirdettek ponthatárt, vagyis az adott szakra idén nem vesznek fel hallgatókat. Az adatok alapján a nem induló képzések döntő többsége osztatlan vagy mesterképzés, a lista legnagyobb részét pedig a pedagógusképzések adják.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
Több PDSZ-javaslat is bekerülhet a köznevelési törvény módosításába, de nem minden indítványukat támogatta az Országgyűlés Oktatási Bizottsága. A szakszervezet szerint a sztrájkszabályozás több pontja továbbra is problémás.
Egyetértés volt abban, hogy erősíteni kell a gyógypedagógusok bölcsődei jelenlétét, javítani kell a fejlesztő szolgáltatásokhoz való hozzáférést, illetve minél korábban fel kell ismerni a kisgyermekkori fejlődési nehézségeket, hogy az érintett gyerekek időben megkaphassák a szükséges fejlesztést.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A nappali képzésekhez hasonlóan a levelező munkarendű pszichológia alapszakokra sem volt könnyű bekerülni: az önköltséges helyekre több intézményben is 460 pont feletti eredmény kellett. Bár országszerte csak néhány egyetem indít ilyen képzést, a ponthatárok idén is rendkívül magasan alakultak.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
