A mai napot sem úszták meg az iskolák újabb bombariadók nélkül
A Radnótiban rendkívüli tanítási szünetet rendeltek el, a Trefort épületét reggel vizsgálták át a tűzszerészek.
Szeptemberben kezditek az egyetemet, főiskolát, de nem tudjátok, milyen támogatásokra és ösztöndíjakra pályázhattok? Cikksorozatunkban ezeket vesszük sorra. Első rész: rendszeres szociális támogatás.
A rendszeres szociális támogatásra – vagy ahogy mindenki emlegeti: a szoctámra – minden félévben újra kell pályázni. A támogatási kérelem elbírálásakor figyelembe veszik többek között a hallgatók lakhatási körülményeit, állandó lakhelyének távolságát az egyetemtől/főiskolától, a hallgatóval egy háztartásban élők jövedelmét, egészségügyi állapotot stb. Ezek alapján pontokat kapnak a pályázók – végül azoknak ítélik meg a szociális támogatást, akik elérik az adott félévben meghatározott (intézményenként, karonként eltérő) minimumponthatárt.
Fontos, hogy rendszeres szociális támogatásra csak azok az egyetemisták, főiskolások pályázhatnak, akik teljes idejű, nappali képzésen tanulnak, a pályázás félévében aktív státuszúak (vagyis bejelentkeztek az adott szemeszterre), és államilag támogatott formában tanulnak (vagy államilag támogatott formában kezdték meg tanulmányaikat, és a megkezdett féléveik száma alapján jogosultak lennének még az államilag támogatott képzésben való részvételre).
Több kategóriát határoznak meg a felsőoktatási intézmények, a szociális támogatás összege is attól függ, melyik kategóriába sorolnak egy-egy hallgatót: a legmagasabb összeggel azok számolhatnak, akik szociális helyzetük alapján jogosultak a támogatásra, emellett fogyatékossággal élők vagy egészségi állapotuk miatt rászorultak vagy halmozottan hátrányos helyzetűek vagy családfenntartók vagy nagycsaládosok vagy 25 évnél fiatalabb árvák. Ők a hallgatói normatíva legalább 20 százalékát megkapják havonta (a hallgatói normatíva összege jelenleg 128 520 forint, vagyis a havi összeg minimum 25 704 forint).
Jövőre emelkedik a hallgatói normatíva: hogyan érinti a hallgatókat?
Jövőre emelkedik a hallgatói normatíva összege, de mit jelent ez a hallgatóknak? Kik kaphatnak több támogatást jövőre és pontosan mennyivel emelkedett az összeg. Itt a válasz.
Ennél valamivel alacsonyabb összegre számíthatnak azok, akik szintén jogosultak a szoctámra, és emellett hátrányos helyzetűek, gyámságuk nagykorúságuk miatt szűnt meg vagy 25 évnél fiatalabb félárvák – ők a hallgatói normatíva legalább 10 százalékát megkapják havonta, vagyis 12 852 forintot. Van egy „egyéb” kategória is, akik jövedelmi és egyéb helyzetük miatt szintén jogosultak a támogatásra, de egyik fenti kategóriába sem tartoznak – ők a hallgatói normatíva minimum öt százalékát kapják meg.
Fontos: 2020-ban a hallgatói normatívát 166 600 forintra emelik, vagyis a rendszeres szociális támogatás összege is magasabb lesz.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A Radnótiban rendkívüli tanítási szünetet rendeltek el, a Trefort épületét reggel vizsgálták át a tűzszerészek.
„Ma eljött a bosszú napja” - olvasható abban a levélben, melyet több médiaszolgáltató is megkapott október 19-én. Ebben több tucat budapesti és vidéki iskola szerepel, hogy az épületben robbanószerkezetet helyeztek el.
Kereshetővé váltak a középiskolák által meghirdetett képzések, illetve azt is közzétették az intézmények, hogyan számolják a pontokat a felvételin.
Jelentős lehet a különbség a különböző mesterszakokon végzettek fizetései között: van, ahol egymillió forint feletti a bruttó átlagkereset, míg több helyen az 500 ezer forintot sem éri el egy pályakezdő fizetése.
A pedagógusokat is megkérdeznék arról, szerintük hol érdemes húzni a tananyagon.
A Tisza egyik legfontosabb kampányígérete szerint még idén jött volna az emelés, ami végül 2027-ben teljesül.
A szakszervezet szerint az ígéretnél lényegesen alacsonyabb mértékű emelésről szóló bejelentéssel a legnagyobb probléma az, hogy nem derült ki, mennyi a tényleges bruttó emelés.
Arculcsapásnak tartja a közgyűjteményi, könyvtári és közművelődési dolgozóknak bejelentett 10,7 százalékos béremelést a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ). A szervezet a bejelentés óta sorra osztja meg közösségi oldalán azoknak a kollégáknak a fényképeit, akik hiába várták az érdemi béremelést. A kulturális ágazatban ugyanis akár 20-30 év szakmai tapasztalattal is előfordulhat, hogy valaki mindössze bruttó 460 ezer forintot keres.
Mutatjuk az új dátumot.