Központi írásbeli 2027: ezekből a témakörökből kell felkészülniük a hatodikosoknak magyarból és matekból
A törtektől a mássalhangzótörvényekig bőven van mit átnézni a januári felvételi előtt.
Szeptemberben kezditek az egyetemet, főiskolát, de nem tudjátok, milyen támogatásokra és ösztöndíjakra pályázhattok? Cikksorozatunkban ezeket vesszük sorra. Első rész: rendszeres szociális támogatás.
A rendszeres szociális támogatásra – vagy ahogy mindenki emlegeti: a szoctámra – minden félévben újra kell pályázni. A támogatási kérelem elbírálásakor figyelembe veszik többek között a hallgatók lakhatási körülményeit, állandó lakhelyének távolságát az egyetemtől/főiskolától, a hallgatóval egy háztartásban élők jövedelmét, egészségügyi állapotot stb. Ezek alapján pontokat kapnak a pályázók – végül azoknak ítélik meg a szociális támogatást, akik elérik az adott félévben meghatározott (intézményenként, karonként eltérő) minimumponthatárt.
Fontos, hogy rendszeres szociális támogatásra csak azok az egyetemisták, főiskolások pályázhatnak, akik teljes idejű, nappali képzésen tanulnak, a pályázás félévében aktív státuszúak (vagyis bejelentkeztek az adott szemeszterre), és államilag támogatott formában tanulnak (vagy államilag támogatott formában kezdték meg tanulmányaikat, és a megkezdett féléveik száma alapján jogosultak lennének még az államilag támogatott képzésben való részvételre).
Több kategóriát határoznak meg a felsőoktatási intézmények, a szociális támogatás összege is attól függ, melyik kategóriába sorolnak egy-egy hallgatót: a legmagasabb összeggel azok számolhatnak, akik szociális helyzetük alapján jogosultak a támogatásra, emellett fogyatékossággal élők vagy egészségi állapotuk miatt rászorultak vagy halmozottan hátrányos helyzetűek vagy családfenntartók vagy nagycsaládosok vagy 25 évnél fiatalabb árvák. Ők a hallgatói normatíva legalább 20 százalékát megkapják havonta (a hallgatói normatíva összege jelenleg 128 520 forint, vagyis a havi összeg minimum 25 704 forint).
Jövőre emelkedik a hallgatói normatíva: hogyan érinti a hallgatókat?
Jövőre emelkedik a hallgatói normatíva összege, de mit jelent ez a hallgatóknak? Kik kaphatnak több támogatást jövőre és pontosan mennyivel emelkedett az összeg. Itt a válasz.
Ennél valamivel alacsonyabb összegre számíthatnak azok, akik szintén jogosultak a szoctámra, és emellett hátrányos helyzetűek, gyámságuk nagykorúságuk miatt szűnt meg vagy 25 évnél fiatalabb félárvák – ők a hallgatói normatíva legalább 10 százalékát megkapják havonta, vagyis 12 852 forintot. Van egy „egyéb” kategória is, akik jövedelmi és egyéb helyzetük miatt szintén jogosultak a támogatásra, de egyik fenti kategóriába sem tartoznak – ők a hallgatói normatíva minimum öt százalékát kapják meg.
Fontos: 2020-ban a hallgatói normatívát 166 600 forintra emelik, vagyis a rendszeres szociális támogatás összege is magasabb lesz.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A törtektől a mássalhangzótörvényekig bőven van mit átnézni a januári felvételi előtt.
Miklósi György, a szervezet alapítója szerint indokolt esetben a sajátos nevelési igényű gyerekeknek még egy év halasztást kellene biztosítani, a szülőknek pedig lehetőséget kellene adni arra, hogy az óvodavezetővel kialakult vita esetén közvetlenül is kezdeményezhessék az eljárást.
Kilenc felsőoktatási érdekképviseleti szervezet közös levélben fordult Katz Sándor felsőoktatásért felelős államtitkárhoz. A szakszervezetek azt szeretnék, hogy a kormány a 2027-es költségvetés felsőoktatást érintő intézkedéseiről és a készülő felsőoktatási koncepcióról is egyeztessen velük.
Az Oktatási-és Gyermekügyi Minisztérium úgy számol, hogy gyerekenként 27 perc alatt ki lehet tölteni. Az OGYM szerkesztőségünknek is elküldött közleményéből kiderült, hogy az oviKRÉTA rendszerében megjelent kérdőív az óvodás gyerekek fejlődésének értékelésére szolgál, és számozási hiba miatt állították le ideiglenesen.
A cél, hogy a fiatalok tisztában legyenek a mesterséges intelligencia működésével és buktatóival is.
A parlamenti államtitkár egy videóban beszélt az iskolák állapotáról és a Jeney Lajos Iskolafejlesztési Program céljairól.
A technológia egyre intimebb szerepet tölt be a fiatalok életében, különösen azok körében, akiknek sérülékenyebb a mentális jólléte, vagy akik nehezen beszélnek a problémáikról másokkal.