Szeptemberben kezditek az egyetemet, főiskolát, de nem tudjátok, milyen támogatásokra és ösztöndíjakra pályázhattok? Cikksorozatunkban ezeket vesszük sorra. Első rész: rendszeres szociális támogatás.
A rendszeres szociális támogatásra – vagy ahogy mindenki emlegeti: a szoctámra – minden félévben újra kell pályázni. A támogatási kérelem elbírálásakor figyelembe veszik többek között a hallgatók lakhatási körülményeit, állandó lakhelyének távolságát az egyetemtől/főiskolától, a hallgatóval egy háztartásban élők jövedelmét, egészségügyi állapotot stb. Ezek alapján pontokat kapnak a pályázók – végül azoknak ítélik meg a szociális támogatást, akik elérik az adott félévben meghatározott (intézményenként, karonként eltérő) minimumponthatárt.
Fontos, hogy rendszeres szociális támogatásra csak azok az egyetemisták, főiskolások pályázhatnak, akik teljes idejű, nappali képzésen tanulnak, a pályázás félévében aktív státuszúak (vagyis bejelentkeztek az adott szemeszterre), és államilag támogatott formában tanulnak (vagy államilag támogatott formában kezdték meg tanulmányaikat, és a megkezdett féléveik száma alapján jogosultak lennének még az államilag támogatott képzésben való részvételre).
Több kategóriát határoznak meg a felsőoktatási intézmények, a szociális támogatás összege is attól függ, melyik kategóriába sorolnak egy-egy hallgatót: a legmagasabb összeggel azok számolhatnak, akik szociális helyzetük alapján jogosultak a támogatásra, emellett fogyatékossággal élők vagy egészségi állapotuk miatt rászorultak vagy halmozottan hátrányos helyzetűek vagy családfenntartók vagy nagycsaládosok vagy 25 évnél fiatalabb árvák. Ők a hallgatói normatíva legalább 20 százalékát megkapják havonta (a hallgatói normatíva összege jelenleg 128 520 forint, vagyis a havi összeg minimum 25 704 forint).
Jövőre emelkedik a hallgatói normatíva: hogyan érinti a hallgatókat?
Jövőre emelkedik a hallgatói normatíva összege, de mit jelent ez a hallgatóknak? Kik kaphatnak több támogatást jövőre és pontosan mennyivel emelkedett az összeg. Itt a válasz.
Ennél valamivel alacsonyabb összegre számíthatnak azok, akik szintén jogosultak a szoctámra, és emellett hátrányos helyzetűek, gyámságuk nagykorúságuk miatt szűnt meg vagy 25 évnél fiatalabb félárvák – ők a hallgatói normatíva legalább 10 százalékát megkapják havonta, vagyis 12 852 forintot. Van egy „egyéb” kategória is, akik jövedelmi és egyéb helyzetük miatt szintén jogosultak a támogatásra, de egyik fenti kategóriába sem tartoznak – ők a hallgatói normatíva minimum öt százalékát kapják meg.
Fontos: 2020-ban a hallgatói normatívát 166 600 forintra emelik, vagyis a rendszeres szociális támogatás összege is magasabb lesz.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Első körben nem sikerült bekerülnötök a kiszemelt egyetemre? Akkor sincs minden veszve: a pótfelvételin lehet még esélyetek. A pótfelvételiben azok vehetnek részt, akik az általános felvételi eljárásban nem nyertek felvételt egyetlen képzésre sem, illetve azok is, akik korábban nem nyújtottak be érvényes jelentkezést.
Több ponton is módosul a köznevelési tanév rendjéről szóló rendelet a civil és szakmai szervezetek javaslatai alapján – közölte a Civil Közoktatási Platform (CKP). Többek között választható lesz az Országos Pályaorientációs Mérés (OPM) nyolcadikban, és az érettségi alatti digitális munkarendről sem központilag döntenek majd.
Átalakulhat-e a hit- és erkölcstan oktatása? Az elmúlt hetek szakmai vitáira hivatkozva erről kérdezte az oktatási kormányzatot a KDNP-s Máthé Zsuzsa. Kapronczai Balázs államtitkár válaszában egyértelművé tette: a kormány rövid távon nem tervezi átalakítani a jelenlegi rendszert, hosszú távon pedig társadalmi egyeztetés tárgya lehet.
Elfogadta az Országgyűlés az iskolakezdési támogatásról szóló törvényjavaslatot, amit parlamenti vita előzött meg. Az ellenzék nehezményezte, hogy nincsenek jól meghatározva a jogosultsági feltételek és számos rászoruló család kimarad a támogatásból. A kormánypárt képviselői hangsúlyozták, hogy a támogatás szabályait szakmai egyeztetések alapján dolgozták ki, a rendszer nem tökéletes, de lehet rajta fejleszteni.
Hamarosan lejár a határidő.
Több, mint dupla annyi pontra is szükségük volt azoknak, akik az ELTE néderlandisztika képzésére, az SZTE mezőgazdasági mérnökire vagy a Tomori Pál Főiskola gazdálkodási és menedzsment alapszakjára akartak bekerülni.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán számolt be arról, hogy egyeztetett az Alternatív és Magániskolák Egyesületével, valamint a Waldorf Szövetség képviselőivel is.
