"Semmibe veszik a tiltakozást" - az egyetemi dolgozóknál is kiverte a biztosítékot a túlóratörvény

Sérelmezzük ezt az eljárást, a törvénymódosítás tartalmát, a szakszervezetek és a munkavállalók tiltakozásának semmibe vételét – írja a túlóratörvényről a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete.

  • Eduline

„A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének (FDSZ) elnöksége mély felháborodását fejezi ki a munka törvénykönyve egyéni képviselői indítvánnyal történt, a szakszervezeti és társadalmi egyeztetést nélkülöző módosítása miatt. Sérelmezzük ezt az eljárást, a törvénymódosítás tartalmát, a szakszervezetek és a munkavállalók tiltakozásának semmibe vételét” – írja pénteki közleményében a szakszervezet.

Szerintük a törvénymódosítás nemcsak a munkaterheket, hanem a munkavállalók kiszolgáltatottságát is növeli, „veszélyezteti a dolgozók egészségét, a családok békéjét”.

Az FDSZ támogatja a "rabszolgatörvény" visszavonását célzó kezdeményezéseket, „közösséget vállalunk a tiltakozó munkavállalókkal, a tiltakozásban részt vevő szakszervezetekkel. Fontosnak tartjuk a munkavállalók legszélesebb körű összefogását, hogy eredményesen és hatékonyan legyenek képesek fellépni érdekeik és jogaik védelmében. Ennek elengedhetetlen feltétele a szakszervezeti mozgalom egysége, a szakszervezeti konföderációk közös cselekvése. Követeljük és kezdeményezzük a szakszervezeti mozgalom megújítását, a konföderációk egyesülését” – zárul a közlemény.

Akár sztrájkolna is a PDSZ az elfogadott túlóratörvény miatt

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) közleményben reagált a „rabszolgatörvény" elfogadására.

Hozzászólások

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.