Egyetemisták is tüntetnek szombaton a "rabszolgatörvény" ellen

Egyetemisták is tüntetnek majd a „rabszolgatörvény” elleni szombati demonstráción, a hallgatók szerint a „törvény a nagyvállalatok érdekeit helyezi a munkavállalók fölé és profittermelő robotokként kezeli őket”.

  • Eduline

December 8-ra tüntetést hirdetett a Magyar Szakszervezeti Szövetség a "rabszolgatörvény" ellen: azt szeretnék elérni, hogy a parlament ne fogadja el azt törvényjavaslatot, amelynek értelmében a munkáltatók a mostani 250 helyett a jövőben évi 400 óra rendkívüli munkát is elrendelhetnének.

A demonstrációhoz csatlakozik a Hallgatói Szakszervezet nevű csoport, amely a „felsőoktatásban tanulók új, önszerveződő intézménye, célja elősegíteni a hallgatók érdekképviseletét és autonómiáját, illetve szolidaritást vállalni más társadalmi csoportokkal”.

„Úgy gondoljuk, hogy a felsőoktatáshoz való hozzáférés és a munkavállalók millióinak a helyzete szorosan összefügg” – írják az esemény Facebook-oldalán.

"Aggodalommal fogadtuk e híreket" - nem hívták egyeztetésre a felsőoktatási szakszervezetet

Semmilyen tájékoztatást nem kaptak a minisztériumtól a felsőoktatási intézmények fenntartói struktúrájának átalakításáról - írja a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.