Milliárdokból segíti a 25 évnél fiatalabbak elhelyezkedését az EU

Hatmilliárd eurós támogatást nyújt az EU fiatalok munkaerő-piaci helyzetének javítására, melyet azonnal...

  • Eduline
Túry Gergely

Hatmilliárd eurós támogatást nyújt az EU fiatalok munkaerő-piaci helyzetének javítására, melyet azonnal hozzáférhetővé tesz azon országok számára, ahol a 25 év alattiak munkanélkülisége eléri vagy meghaladja a 25 százalékot. Emellett az Európai Bizottság elfogadja a Youth Guarantee (Garanciavállalás a fiatalokért) nevű programot: minden 25 év alatti munkanélküli fiatalnak biztosítani kell a képzettségének megfelelő munkát - írja a hvg.hu.

Ha ez nem megy, legkésőbb négy hónappal a tanulmányai befejezése után valamilyen iskolai rendszerű szakirányú továbbképzést (gyakornoki vagy tréning programon való részvétel) kell neki felajánlani, illetve regisztrálni kell munkanélküliként, hogy semmiképp se essen ki a szociális rendszerből. Az intézkedés teljes költsége 21 milliárd euró. A program mintája Ausztriában és Finnországban már sikerrel működik. Az Európai Bizottság számításai szerint a veszteségek, melyek a fiataloknak fizetett szociális járadékok, kieső adóbevételek és alacsonyabb hatékonyság miatt keletkeznek, elérik az évi 153 milliárd eurót. A teljes cikket a hvg.hu-n olvashatjátok el.

Hozzászólások

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.