Nem csak diákként, ha már a felnőttoktatásban vesztek részt, akkor is kaphattok ösztöndíjat, méghozzá nem is keveset.
Legalább ötven óra képzési időt elérő képzés vagy nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű képzés esetén felnőttként is kaphattok ösztöndíjat. Méghozzá nem is keveset, előbbi esetén a garantált bérminimum hetvenöt százalékát (ez jelenleg bruttó 157 950 forintot jelent), utóbbinál pedig az alapbér kéthavi összege járhat minden hónapban - erről a tegnap megjelent Magyar Közlöny ír.
A képzésetek utolsó napjáig, de legfeljebb a képzés megkezdését követő két évig lehettek erre jogosultak. Valamint akkor kaphatjátok meg, ha legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben dolgoztok.
Ha képzési hitelre nem vagytok jogosultak vagy nem vettetek fel ilyen hitelt, csak akkor járhat az ösztöndíj. Valamint fontos tudni, hogy ha a képzést nem fejezitek be, vissza kell fizetnetek azt.
Többen tanulnak felnőttoktatásban, de kevesebb az érettségik és a sikeres vizsgák száma
Összességében nőtt a felnőttoktatásban tanulók száma a tavalyihoz képest, viszont kevesebben érettségiztek, szereztek szakmai végzettséget vagy felsőfokú oklevelet.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Jogászok, közgazdászok, orvosok és katonai vezetők is helyet kaptak a Tisza-kormányban. A kabinetben erős a jogi és gazdasági háttér, de több tárcát kifejezetten az adott szakterület ismert szereplői vezethetnek majd. A leendő miniszterek között találni egyetemi dékánt, ortopéd sebészt, volt vezérkari főnököt és nemzetközi vállalatvezetőt is.
Még a tanévkezdés előtt folyósítanák a rászoruló családoknak a 100 ezer forintos iskolakezdési támogatást – erősítette meg Kátai-Németh Vilmos, a kedden kinevezett szociális- és családügyi miniszter a parlamenti bizottsági meghallgatásán.
Több mint száz oktató, kutató és egyetemi dolgozó írta alá a Budapesti Corvinus Egyetem szakszervezetének állásfoglalását, amely szerint a modellváltás súlyos károkat okozott az intézménynek. A dokumentumban az egyetemi autonómia helyreállítását, a KEKVA-rendszer megszüntetését és a szenátus újraválasztását követelik.
Lannert Judit oktatásügyi miniszter szerint az oktatás megújításának egyik iránya a mesterséges intelligencia beépítése lesz a rendszerbe.
Kilenc szakszervezet – az FDSZ-BME, az FDSZ-BCE, az FDSZ-MKE, az FDSZ-MOME, az FDSZ-PTE-SZD, az MZTSZ-Zeneakadémia, a TDDSZ PTE, a TDDSZ Kutatóhálózatok és a PSZ – közös kiáltványban fogalmazta meg a felsőoktatás kultúraváltásához szükséges elvi kereteket. A kezdeményezés célja, hogy alapot teremtsen a mögöttes szakpolitikai tartalom közös újragondolásához.
Az oktatás szinte teljes területéért Lannert Judit felel majd a frissen megjelent kormányrendelet alapján. A közneveléstől a felsőoktatáson és a felnőttképzésen át rálátása lesz a szakképzésre, valamint a gyermek- és ifjúságpolitikára is.
A politikus szerint a projekt jól példázza azt a „hatalmi gőgöt és arroganciát”, amely a Fidesz-kormány működését jellemezte. Azt ígérte, hogy a Tisza-kormány felülvizsgálja a beruházást, és egyeztetni fog Józsefváros önkormányzatával is.
