Mennyi volt a legmagasabb ponthatár tavaly? És ezt melyik egyetem melyik szakára hirdették meg? A maximális 500 pont bizony lehetséges ponthatár egyes képzéseken.
A 2017-es felvételi eljárás során a Kaposvári Egyetemen hirdették meg a legmagasabb ponthatárt: a maximális 500 pontra volt szüksége annak, aki államin akarta elvégezni a pénzügy és számvitel szakot.
De a maximálishoz egészen közeli ponthatárok is születtek. Az ELTE Tanárképző Központjának matek-latin nyelv és kultúra szakpárjára 480 pontra volt szükség államin, a Pécsi Tudományegyetemen a biológia-német, valamint az angol-német tanár szakosoknak 481 és 484 pont lett a ponthatár.
Mire számíthatunk idén? Holnap kiderül.
Holnap este kiderül, kit melyik egyetemre vagy főiskolára vettek fel. Mutatjuk, hol izgulhattok együtt a ponthatárhúzáskor: itt az összes idei Pont Ott Parti és ponthatárváró buli.
További szakok felvételi ponthatárait itt találjátok.
Néhány napjuk van a szakképzésben dolgozó oktatóknak arra, hogy véleményezzék a szakképzési centrumok főigazgatói posztjára pályázók vezetői programját, mindezt úgy, hogy előtte titoktartási nyilatkozatot kell aláírniuk. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete nyílt levélben fordult az ügyben az oktatási minisztériumhoz.
A Semmelweis Egyetem leköszönő rektora egy olyan üzletember társaságában vett részt egy ugandai vadászaton, akinek cégei milliárdos megrendeléseket kaptak az egyetemtől és az intézmény afrikai fejlesztési projektjéből.
Az Oktatási-és Gyermekügyi Minisztérium parlamenti államtitkára szerint a 2027-es költségvetés egyszerre próbálja rendbe rakni az ország pénzügyeit, és jobb életet biztosítani a NOKS-és technikai dolgozóknak.
Nem kapta meg a fejlesztéseket, nem mehetett le a többiekkel játszani az udvarra, és gyakran már az első óra után hazaküldték az SNI-s, magatartászavaros kisfiút. A gyámhivatali ügyintéző segítségnyújtás helyett védelembe vételi eljárással fenyegetőzött, mert az anya nem akarta elvinni EGYMI-be a gyereket.
A középiskolák rugalmasan alakíthatják a felvételi követelményeiket, viszont csak a jogszabályban meghatározott keretek között.
dr. Lakatos Rozália, Halmajugra polgármestere szerint pénzügyi következményekkel kellene járnia, ha egy önkormányzat nem tesz az iskolai elkülönítés felszámolásáért, az integrációért dolgozó településeket viszont többletforrásokkal kellene ösztönözni.
