Történelemből nagyot rontottak, kémiából taroltak a 2013-as érettségizők

Biológiából és fizikából az elmúlt hat év legjobb eredményét érték el a diákok a 2013-as középszintű érettségin, történelemből és angolból viszont pont az ellenkezője történt: a kétesélyes feladatok kifogtak a vizsgázókon.

  • Czervan Andrea
Érettségizők. A töri nem ment jól, a kémia- és a biológiavizsga viszont jobban sikerült, mint a korábbi években
Túry Gergely

"Egy hármassal már kiegyeznék", "örülök, ha megvan a kettes...", "ez nem volt ám piskóta" - ilyen kommentek érkeztek a középszintű, írásbeli töriérettségi után. A diákok az első, rövid kérdésekből álló részt találták nehéznek, az esszékérdésekkel könnyen megbirkóztak. A vizsgázók és az eduline által megkérdezett szaktanárok szerint is több tárgyi tudás kellett a töriérettségi megoldásához, mint az előző években, ráadásul kétesélyes feladatok is voltak.

Meg is látszik az eredményeken. Az Oktatási Hivatal adatai alapján töriből az utóbbi évek legrosszabb eredményét érték el az érettségizők: míg 2011-ben átlagosan 3,75-ös, tavaly pedig 3,56-os osztályzatot kaptak a diákok, az idén 3,42 volt az átlag. A történelemből vizsgázók eredménye az elmúlt öt év átlagánál 5,03 százalékkal lett rosszabb 2013-ben. Az idén 55,98 százalékot, 2012-ben 59,03 százalékot, 2011-ben pedig átlagosan 63,35 százalékot szereztek a diákok a töriérettségin.

Az angolérettségi az eduline-nak nyilatkozó diákok és tanárok szerint is könnyű volt, az ötéves átlaghoz képest mégis 3,53 százalékkal teljesítettek rosszabbul a vizsgázók. 2011-ben 60,19 százalékos, 2012-ben 59,43 százalékos, idén pedig 58,01 százalékos eredményt értek el. Az átlagos érdemjegy 2011-ben 3,61, tavaly 3,58, az idén pedig 3,49 volt.

Oktatási Hivatal

Magyar nyelv és irodalomból, illetve matematikából alig változott a diákok teljesítménye: magyarból 2011-ben 3,58, 2012-ben 3,48, idén pedig 3,49 volt az átlagos osztályzat, az idén érettségizők eredményei 0,24 százalékkal maradtak el az ötéves átlagtól. Matekból rontottak: az átlagos osztályzat 2,94, míg 2011-ben 2,99, 2012-ben pedig 3,04 volt. Az ötéves átlaghoz képest 0,348 százalékkal teljesítettek rosszabbul a végzősök.

Németből a 2012-es statisztikához képest rontottak, de az ötéves átlaghoz viszonyítva javítottak a diákok: 2011-ben 3,23, 2012-ben 3,57, idén pedig 3,46 volt az átlagos osztályzat. Az ötéves átlagnál 0,53 százalékkal teljesítettek jobban az érettségizők: 2011-ben 52,01 százalékot, 2012-ben 59,91 százalékot, idén pedig átlagosan 57,66 százalékot értek el.

Fizika, biológia: brillíroztak

A szaktanárok valószínűleg a fizikából és biológiából vizsgázókra a legbüszkébbek: a fizikából érettségizők majdnem öt százalékot, a biológiából vizsgázók pedig kilenc százalékot javítottak az elmúlt öt év átlagos eredményein, és az elmúlt hat év legjobb dolgozatait írták.

A fizikaérettségin 2011-ben 67,22 százalékot, 2012-ben 64,42 százalékot, idén pedig 69,52 százalékot értek el a diákok, ez jegyekre átszámítva átlagosan 3,95-ös, 3,83-as, illetve 4,08-as osztályzatot ért. Egyedül ebből a tantárgyból kaptak jó érdemjegyet a vizsgázók: tavaly minden osztályzat a négyes alatt maradt.

Oktatási Hivatal

Biológiából 2011-ben 61,44 százalékot, 2012-ben 58,41 százalékot, idén pedig 67,3 százalékot értek el a diákok, és átlagosan 3,67-es, 3,53-as, illetve 3,95-ös osztályzatot kaptak.

Kémia, informatika

Kémiából a tavalyi évhez képest jobban teljesítettek az érettségizők, az eredmény azonban elmarad az ötéves átlagtól. Míg 2009-ben és 2010-ben 70 százalék feletti teljesítményt produkáltak a diákok, 2011-ben 68,42, 2012-ben 64,97, idén pedig 67,28 volt az átlag. Tavalyelőtt kereken négyes, tavaly 3,84-es, az idén pedig 3,96-os osztályzatot kaptak a vizsgázók a kémiaérettségin.

Az informatikaérettségin az ötéves átlaghoz képest 1,09 százalékot rontottak a diákok: 2011-ben átlagosan 58,14 százalékos, 2012-ben 60,35 százalékos, idén pedig 57,57 százalékos eredményt értek el. Ez 3,54-es, 3,64-es, illetve 3,49-es osztályzathoz volt elég.

Hozzászólások

Müller Anna: „Kellene egy rendelet arról, hogy délután két óra után ne lehessen tanítás”

Több mint három évtizeden át tanított matematikát és kémiát, ma országgyűlési képviselőként és az Oktatási Bizottság alelnökeként foglalkozik azzal a rendszerrel, amelynek működését saját bőrén tapasztalta. Müller Anna szerint a pedagógusok teljesítményét igenis értékelni kell – de nem mereven és ellenőrzés alapon. Arról beszélgettünk vele, hogyan változott meg a tanári pálya a 90-es évek eleje óta, miért hagyta ott az osztálytermet a politikáért és mit nem lehet számszerűsíteni egy pedagógus munkájában.

Lannert Judit: év végére elkészítik a magyar oktatás stratégiáját

Az oktatási miniszter szerint a gyerekek olyan digitális környezetben nőnek fel, de ez lehetőség és veszély is egyben, ezért az oktatási stratégia része lesz a mesterségesintelligencia-stratégia is. „A közösségi média használata kiszoríthatja az elmélyült olvasást, a személyes beszélgetéseket és a pihenést. A mesterséges intelligencia átgondolatlan alkalmazása pedig csökkentheti az önálló gondolkodás és gyakorlás lehetőségét, ha a tanuló rendszeresen a gépre bízza a feladat megoldását” – emelte ki a Lannert, majd hozzátette, hogy a stratégia része lesz ezért Magyarország oktatási és képzési mesterségesintelligencia-stratégiája is, aminek hamarosan megkezdik társadalmasítását.

@eduline.hu Bemutatkozik Sutyi, az ELTE bölcsész macskája🐱 #cica #cutecat #magyar #magyartiktok #fy ♬ eredeti hang - eduline.hu

Már igényelhetők az ingyenes laptopok a KRÉTA-ban, idén is sok a használt köztük

Már folyik a tanulói és pedagógus-laptopok igénylése a KRÉTA rendszerben. A regisztráció szeptember 17-én indult újra, az idei tanévben pedig elsősorban az 5. és 9. évfolyamos diákok kerülnek sorra. A tervek szerint az érintett tanulók már október elejéig megkaphatják az új eszközeiket. Mutatjuk, hol és hogyan lehet benyújtani az igénylést.