Felvételi kisokos: minden, amit az előzetes ponthatárokról tudni kell

Negyvenegy szakon a 2018-as felvételin is előzetes ponthatárokat húztak, több szakra jeles érettségi, nyelvvizsga vagy emelt szintű érettségi nélkül esély sincs bekerülni. Minden, amit az előzetes ponthatárokról tudni kell.

  • Eduline
Shutterstock

A legtöbb pontot azoknak kell gyűjteniük, akik a nemzetközi tanulmányok alapszakot kezdenék el állami ösztöndíjas formában, ott 465 az előzetes ponthatár. A jogászképzéshez legalább 460 pontra lesz szükség, a gazdaság- és pénzügy-matematikai elemzés és a nemzetközi gazdálkodás szakon egyaránt 440-440 a ponthatár. A kommunikáció- és médiatudomány szak előzetes ponthatára szintén magas, 455.

Ezeken a képzéseken csak azok szerezhetnek állami ösztöndíjas helyet, akik elérik ezt a ponthatárt - függetlenül attól, melyik felsőoktatási intézmény ilyen képzésére jelentkeznek. Fontos, hogy az elmúlt években többször volt példa arra, hogy az előzetes ponthatárokon változtattak, a legtöbbször a jelentkezők száma és teljesítménye miatt pár ponttal emelkedett a limit.

Az előző évi pontokhoz képest idén nyolc szakon jóval alacsonyabbak a ponthatárok, mint tavaly. Változott például az alkalmazott közgazdaságtan ponthatára, oda 30 ponttal kevesebb kell mint tavaly, 458 helyett 428-nál húzták meg az előzetes ponthatárokat. Ugyanennyi a limit az emberi erőforrások, a gazdálkodási és menedzsment, a kereskedelem és marketing szakon.

A turizmus-vendéglátás alapképzésen például 420 helyett 400 ponttal is lehet állami ösztöndíjas helyet szerezni, a nemzetközi gazdálkodás szakon 460 helyett 440, a pénzügy és számvitelt célzók 450 helyett 425-ös előzetes ponthatárral számolhatnak.

A részletes listát és a ponthatárokat itt találjátok:

null

null

Jó hír a felvételizőknek: több szakon is csökkentették az előzetes ponthatárokat

Hamarosan kiderülnek a ponthatárok, ne feledjétek, több szakon csökkentek az előzetes ponthatárok - itt nézhetitek meg, a ti képzéseteket is érinti-e a változás. Gazdálkodási és menedzsment, nemzetközi tanulmányok, kommunikáció és médiatudomány, általános orvosi - többek között ezeken a szakokon is megállapítottak 2018-ra előzetes ponthatárokat. Azonban nyolc szakon jóval alacsonyabbak a ponthatárok, mint tavaly.

Hozzászólások

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.