Szabó Fruzsina
Szabó Fruzsina

Feleannyi pénzt kell adni az egyetemeknek és főiskoláknak, viszont minden diákkal alá lehet íratni a hallgatói szerződést - ezért jár jól az állam, ha állami ösztöndíjas helyek helyett részösztöndíjas férőhelyeket biztosít a felsőoktatási intézményeknek. A "fél tandíjas" finanszírozási forma a 2012-es felvételi legnagyobb bukása volt, átdolgozott formában azonban ismét a kormány elé kerül.

©

"Nem csodálkozom, hogy ezt a megoldást választották. Azon csodálkozom, hogy tavaly még nem jutott az eszükbe" - így reagált az eduline-nak egyik budapesti egyetem tanára az Emberi Erőforrások Minisztériumában (Emmi) készített legújabb keretszám-tervezetre. Az előterjesztésben - amelyről szerdai ülésén tárgyal a kormány - az áll, hogy a felsőoktatási szakképzéseken, az alap- és az osztatlan szakokon mindössze 10 480 állami ösztöndíjas helyet hirdethetnek meg az egyetemek és a főiskolák. Ezzel harmadára vágnák vissza a száz százalékig finanszírozott hallgatói férőhelyek számát, miközben az ideinél majdnem tízszer több, 46 330 részösztöndíjas helyet osztanának szét a felsőoktatási intézmények között.

A részösztöndíj volt a 2012-es felvételi egyik nagy újdonsága: az új finanszírozási formában a képzés költségeinek felét a hallgatók, a másik felét az állam állja (egy mérnökinformatikus szakos hallgató például 300 ezer helyett 150 ezer forintot fizet szemeszterenként). Amellett, hogy ez olcsóbb megoldás, mint száz százalékig finanszírozni egy hallgató képzését, a diplomások itthon tartásában is "hatásos" eszköz.

A részösztöndíjasoknak ugyanis ugyanúgy alá kell írniuk a magyarországi munkavállalásra kötelező hallgatói szerződést, mint azoknak, akik egy fillért sem fizetnek egyetemi-főiskolai tanulmányaikért. És bár az oktatásuk feleannyiba kerül az államnak, mint egy állami ösztöndíjasé, képzési idejük kétszeresét így is Magyarországon kell ledolgozniuk.

Ha megszegik a szerződést, képzési költségeknek a felét kell visszafizetniük az államnak, ha pedig az előírt idő másfélszeresén belül nem szerzik meg az oklevelet, a negyedét. Például egy hét féléves mérnökinformatikus szakon a részösztöndíjasoknak összesen 1 050 000 forintot kell fizetniük a tanulásért. Ha a végzés utáni húsz évben nem dolgoznak legalább hét évig itthon, 525 ezer forintot kell fizetniük, míg ha nem diplomáznak időben, 262 500 forintot kénytelenek átutalni az államnak.

Nagy bukás volt 2012-ben a részösztöndíj

A részösztöndíjas finanszírozási forma volt egyébként a 2012-es felvételi legnagyobb bukása. Ilyen hallgatói helyeket az egyetemek és főiskolák csak néhány - egyébként sem túl népszerű, állami ösztöndíjas helyekkel is bőven ellátott - képzési területen hirdethettek meg, például a természettudományi, informatikai, egészségtudományi, műszaki és agrárműszaki szakokon. A jelentkezési lapon ezt a formát nem lehetett bejelölni, az Oktatási Hivatal a "fél tandíjas" formát a legjobban teljesítő, önköltséges képzésre jelentkezőknek ajánlotta fel.

Mivel azt már júniusban látni lehetett, hogy a kormány által kiemelt képzések önköltséges formájára idén is kevesen jelentkeznek majd (több intézmény műszaki és természettudományi szakjain még államilag finanszírozott helyet is lehetett szerezni a minimális 240 ponttal), 15 500-ról 5550-re csökkentették a részösztöndíjas helyek számát. A kormány két „fél tandíjas” helyet egy teljes ösztöndíjra  „váltott be”, de még így is csak a részösztöndíjas keretszám 35 százalékát sikerült feltölteni a 2012-es felvételin.

A 2012-es részösztöndíjas keretszámok és a kihasználtság

Képzési terület Részösztöndíjas keretszám Felvett hallgatók száma
Agrár 100 fő 55 fő (55 %)
Informatikai 1500 fő 592 fő (39 %)
Műszaki 2350 fő 960 fő (41 %)
Orvos- és egészségtudományi 100 fő 94 fő (94 %)
Természettudományi 1500 fő 260 fő (17 %)
Összesen: 5550 fő 1961 fő (35 %)

A természettudományi szakokon volt a legrosszabb az arány: az egyetemek és főiskolák összesen 1500 részösztöndíjas helyet kaptak, de legjobb esetben is csak 260-an kezdték meg ebben a formában a tanulmányaikat szeptemberben. Az informatikai és a műszaki képzési területen valamivel több részösztöndíjas tanul, az orvosi- és egészségtudományi szakokon viszont majdnem százszázalékos a kihasználtság.