Nyár végén vizsgáznia kell annak, aki ősszel előrehozott érettségit akar tenni

Vannak diákok, akik még augusztusban fognak osztályozóvizsgát tenni azért, hogy ősszel pótolni tudják az elmaradt előrehozott érettségiket.

  • Eduline

Bár a veszélyhelyzet idején az Oktatási Hivatal azt javasolta, online meg lehet tartani az osztályozóvizsgákat, sőt, a személyes megjelenést is engedélyezte, úgy tűnik, néhány intézmény - érthető módon - elhalasztotta ezeket a vizsgákat.

Az ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Gimnáziuma augusztusra halasztotta a tanév második osztályozóvizga időszakát többek között azok számára, akik kérelmezték előrehozott érettségit - írta az intézmény honlapján. A vizsgákat augusztus 24-én fogják megtartani, de egy másik iskolában, a Nyíregyházi SZC Széchenyi István Közgazdasági, Informatikai Szakgimnáziuma és Kollégiumában is augusztus 25-27. között lesznek az osztályozóvizsgák - tették közzé az időpontokat az iskola honlapján.

Alap esetben nyáron csak javítóvizsgák szoktak lenni, augusztus 15-től augusztus 31-ig szervezik ezeket. Idén tavasszal azonban csak azok tehettek érettségi vizsgát, akik egyetemre felvételiztek, így az előrehozott érettségi vizsgák őszre tolódtak.

Akik pedig előrehozott érettségi vizsgát terveztek tenni, a vizsgázást nagy eséllyel meg kell, hogy előzze egy osztályozóvizsga is - ezeket pedig néhány iskola esetén ahogyan azt láthattátok,  a szokásostól eltérően a nyári szünetben, augusztusban tartják.

Friss infók az őszi érettségiről: jelentkezés és határidők

Mikor lehet jelentkezni az őszi vizsgákra és mik a főbb szabályok erre a vizsgaszezonra vonatkozóan? Itt vannak a legfrissebb infók.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.

A Fidesz szerint sok rászoruló kimaradhat az iskolakezdési támogatásból, Magyar Péter szerint így is több mint a semmi

A Fidesz-frakció szerint több ponton is ellentmond a korábbi ígéreteknek az új, 100 ezer forintos iskolakezdési támogatási rendszer. A párt azt kifogásolja, hogy a jogosultak köre nem átlátható, ezért szerintük sok rászoruló gyerek kimaradhat a támogatásból, miközben olyan családok is megkaphatják, amelyek nem szorulnak rá. Magyar Péter elismerte, hogy nem lesz tökéletes a rendszer, de jobb, mint a semmi.

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

Lannert Judithoz kerültek az egyetemeket fenntartó kekvák alapítói jogai

A hétfőn megjelent Magyar Közlönyben közzétett, az állami alapítói joggyakorlókat kijelölő listát most azzal egészítette ki a kormány, hogy az egyetemfenntartó kekvák esetében az oktatási és gyermekügyi miniszter gyakorolja az alapítói jogokat. A közlöny egy másik módosítása alapján a Közép-európai Oktatási Alapítvány mégsem hozzá, hanem Vitézy Dávidhoz került.