Jóval a tavalyi alatt van a természettudományos képzésekre jelentkezők száma

Mutatjuk az összes, az első helyes jelentkezők, illetve az államilag támogatott finanszírozási formát megjelölők számát.

  • Eduline

Összesen 4365-en jelentkeztek természettudományi képzésre 2020-ban, ebből 4210-en jelöltek meg valamilyen képzést államilag támogatott formában, 2425-en pedig első helyre sorolták ezeket a szakokat. Tavaly még közel 5000-en (4997) jelentkeztek és április óta azt is tudjuk, hogy az elmúlt húsz év legrosszabb jelentkezési számait sikerült idén összehozni.

Az alapszakok közül a biológia a legnépszerűbb, nagyjából 1500-an jelölték meg ezt a szakot, habár közülük csak 543-an sorolták első helyre ezt a képzést. A következő táblázatban az összes természettudományi képzésre jelentkező számát megnézhetitek.

SzakÖsszes jelentkezőElső helyes jelentkezőkÁllamilag támogatott képzésre jelentkezők
Biológia 1518 543 1480
Matematika 526 233 504
Kémia 463 165 453
Fizika 398 235 381
Földrajz 326 147320 
Földtudományi 225 103 222
Környezettan 180 44 170

Ha kíváncsiak vagytok, hogy tavaly hány ponttól lehetett bekerülni ezekre a szakokra, akkor itt megnézhetitek őket. A 2018-as ponthatárokat itt, a 2017-es ponthatárokat pedig itt találjátok. Csak annyit kell tennetek, hogy kikeresetitek az adott egyetemet vagy főiskolát, illetve azt a kart és szakot, ahová jelentkeztetek.

A 2020-as felvételivel kapcsolatos összes cikkünket itt találjátok.

Ennyi ponttal lehetett bekerülni pszichológia szakra a 2019-es felvételin

A 2020-as felsőoktatási felvételin a legnépszerűbb szakok listájában a toplista első két helyét évek óta változatlanul ugyanaz a két szak foglalja el, tavalyhoz képest a harmadik helyre azonban felkúszott a szintén nagy népszerűségnek örvendő pszichológia szak. Ezért most megnéztük, hogy 2019-ben hány pontot kellett összegyűjteniük azoknak, akik ilyen képzésen kezdték meg a tanulmányaikat a felsőoktatásban.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Magyarországon a legsúlyosabb az iskolai szegregáció az EU-ban a legfrissebb országjelentés szerint

Magyarországon a legmagasabb a különböző társadalmi hátterű diákok iskolák közötti elkülönülése az Európai Unióban – derül ki az Európai Bizottság friss jelentéséből. A dokumentum szerint az oktatási egyenlőtlenségek továbbra is súlyos problémát jelentenek: a szegregáció a tanulmányi eredményektől kezdve a továbbtanulási esélyeken át egészen a későbbi munkaerőpiaci lehetőségekig meghatározza a gyerekek életútját.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.