Lazítsanak a buktatás feltételein - 25 helyett 20 százalék legyen a határ

Idén csak írásbeli vizsgákat tartana a kormány, a szóbelik elmaradnak, ha elfogadják az oktatási akciócsoport javaslatát. De mit jelent ez a gyakorlatban?

  • Eduline

Ha nem lesznek megajánlott jegyek, csak írásbeli vizsgák, akkor az elmaradó szóbeli vizsgákkal elmaradnak a javítási lehetőségek is idén. Hiszen a szóbelivel, eddig százalékokat javíthattak a vizsgázók. Korábban több iskolaigazgató ezt kérte, a bejelentés alapján viszont érettségizni kötelező, de aki akarja, eltolhatja következő tanévre.

A Nemzeti Pedagógus Kar elnöke, Horváth Péter a hvg.hu-nak azt mondta, az akciócsoport ülésén kérték, hogy a buktatás feltételein lazítsanak, 25 helyett 20 százalék legyen a határ. Ilyen részletekbe Maruzsa Zoltán most nem ment bele, így nem tudni, hogy ezt is megfontolja-e a kormány. Horváth Péter szerint minden körülményt mérlegelve a legelfogadhatóbb javaslat született.

Azt mondta, az érettségi típusának meghatározása fontosabb volt most, mint az időpontja. Egyetért azzal is, hogy a két típusból az írásbeli érettségit választották, az ugyanis objektívebb értékelésre ad lehetőséget, a pontok nagyobb részét amúgy is az teszi ki. Szerinte az érettségi feladatsorok már elkészülhettek, azokat átírni szerinte kockázatos lenne. Reményei szerint a diákok ilyen körülmények között is le tudnak majd érettségizni.

Biztos benne, hogy az iskoláknak alaposan fel kell készülniük az érettségi megszervezésére például a beléptetés lépcsőzetes ütemezésével, kézfertőtlenítők, maszkok beszerzésével és az idősebb vagy krónikus beteg tanárok kiváltásával. Miután nem lesz kötelező idén az érettségi, az ahhoz kötött szakmáknál is érdemes lehet haladékot adni - mondta az oldalnak. 

Csak írásbeli érettségiket szerveznének idén

A megszokottól eltérően zajlanának majd a 2020-as érettségik - jelentette be a kormány. Döntés még mindig nincs, csak javaslat.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Rekordjelentkezés, káoszos pontszámítás, brutális ponthatárok: ilyen volt a 2026-os felvételi

Soha ennyien nem próbáltak még bekerülni a magyar felsőoktatásba, mint idén: közel 140 ezren adták be jelentkezésüket a 2026-os felvételin. Miközben több területen nőtt az állami férőhelyek száma és rekordmagas érdeklődés érkezett egyes szakokra, a felvételizőknek idén sem volt könnyű dolguk: a pontszámítás szabályai sokakat megzavartak, többen pedig arra panaszkodtak, hogy a rendszerben később kevesebb pont jelent meg, mint korábban. Közben az ELTE, a Corvinus, a BME és a Pázmány népszerű képzésein idén is kiugróan magas ponthatárok születtek.

Teljesen vegyes a kép: így változtak a ponthatárok az óvodapedagógus-képzéseken

Van, ahol több tíz ponttal magasabb ponthatárral lehetett csak bekerülni, máshol viszont könnyebb volt bejutni, mint egy évvel ezelőtt. Az idei felvételi eredmények alapján az óvodapedagógus-képzéseken nagyon eltérően alakultak a ponthatárok: miközben az ELTE továbbra is vezeti a mezőnyt, több egyetemen jelentős emelkedés vagy éppen visszaesés látható a tavalyi adatokhoz képest.

Egy helyen a legnépszerűbb szakokon húzott ponthatárok

A legtöbb jelentkezőt ezúttal is a gazdasági, az orvosi, a társadalomtudományi és a jogi képzések vonzották. A Felvi adatai alapján nappali, államilag finanszírozott képzésre első helyen a legtöbben a gazdálkodási és menedzsment, az általános orvos, a pszichológia, a jogász, valamint a kereskedelem és marketing szakokat jelölték meg.