Rekordott döntött az ELTE, még soha nem volt ennyi elsőéves: itt vannak a felvételi eredmények
Soha nem jutott be még olyan sok elsőéves az Eötvös Loránd Tudományegyetemre (ELTE), mint idén. A legmagasabb ELTE-s ponthatárokat tanári szakokon húzták.
Közel 5000 új hallgató kezdheti meg tanulmányait idén szeptembertől a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen. Idén is magas felvételi pontszámokat állapított meg az intézmény: az alapképzésekre felvett állami ösztöndíjas hallgatók átlagpontszáma csaknem 419 pont.
Felvételizők, figyelem: itt van az összes 2019-es felvételi ponthatár
Idén szeptemberben 4774 elsőéves hallgató kezd a Műegyetemen, az állami ösztöndíjas képzési formában az átlagpontszám kiemelkedően magas, 418,8 pont, az önköltséges formában felvettekkel együtt 416,2 pont - olvasható a BME közleményében.
Mesterszakon közel ezren kezdhetik meg ősszel tanulmányaikat, illetve további több mint ezren kerültek be idén januárban a BME mesterszakjaira. Az egyetemre jelentkező több mint 11 ezer hallgató 21 százaléka valamelyik mesterszakot jelölte meg, ami 7,5 százalékponttal magasabb az országos aránynál. Idén 27 hazai felsőoktatási intézménybe jelentkeztek száznál többen mesterképzésre.
Soha nem jutott be még olyan sok elsőéves az Eötvös Loránd Tudományegyetemre (ELTE), mint idén. A legmagasabb ELTE-s ponthatárokat tanári szakokon húzták.
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem idegen nyelvű képzéseire is megnőtt a jelentkezések száma. A tavalyi eredményekhez képest jelentősen, közel 50%-kal emelkedett az angol nyelvű képzés iránt érdeklődők száma is. A BME a Stipendium Hungaricum Ösztöndíj keretében a világ minden részéből több mint 700 jelentkezőt vett fel, doktori képzésre pedig további 87-en kerültek be.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
A gyerekek mentális jólléte, az iskolai szorongás csökkentése és a pedagógusok szemléletváltása is kiemelt téma volt a november 12-én megrendezett Boldogságóra Konferencián, amelynek egyik meghívott vendége Kókayné Lányi Marietta köznevelésért felelős államtitkár volt.
A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke szerint a tervezett források nem elegendők a beígért reformok megvalósításához, ráadásul a költségvetési javaslatról a szakszervezetekkel sem egyeztettek.
Kevesebb mint egy hónap alatt.
Négy évvel a polgári engedetlenségi akciók és a pedagógusok elbocsátása után újra leült beszélgetni a Karinthy Frigyes Gimnázium két egykori tanára.
Jelentős gazdálkodási problémákat tárt fel a kecskeméti Neumann János Egyetemért Alapítvány új kuratóriuma. A korábbi vezetés többek között 1,25 milliárd forintért vásárolt egy wellnessrészleggel és borospincével ellátott ingatlanegyüttest, de a gépjárműbérlések és a külföldi utazások költségeit is vizsgálják.
Több mint ötven évvel azután, hogy megkezdte jogi tanulmányait a Szegedi Tudományegyetem elődintézményében, Krasznahorkai László Nobel-díjas író ismét visszatért az egyetemre és díszdoktori címet vehetett át.
Levélben fordult a minisztériumhoz a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület, amely bár támogatja a rugalmasabb iskolakezdés bevezetését, több ponton is módosítaná a készülő jogszabálytervezetet.
A program az SZTE és a GFE hallgatóit érinti, akik a kormányhivatal különböző szervezeti egységeinél szerezhetnek gyakorlati tapasztalatot.
2015 és 2026 között összesen csaknem 1,2 milliárd forint állami támogatást kapott a Nemzeti Pedagógus Kar – derült ki az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium válaszából.