Magas átlagpontszámok a Műegyetemen: itt vannak a 2019-es felvételi eredmények

Közel 5000 új hallgató kezdheti meg tanulmányait idén szeptembertől a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen. Idén is magas felvételi pontszámokat állapított meg az intézmény: az alapképzésekre felvett állami ösztöndíjas hallgatók átlagpontszáma csaknem 419 pont.

  • Eduline

Felvételizők, figyelem: itt van az összes 2019-es felvételi ponthatár

Idén szeptemberben 4774 elsőéves hallgató kezd a Műegyetemen, az állami ösztöndíjas képzési formában az átlagpontszám kiemelkedően magas, 418,8 pont, az önköltséges formában felvettekkel együtt 416,2 pont - olvasható a BME közleményében.

Mesterszakon közel ezren kezdhetik meg ősszel tanulmányaikat, illetve további több mint ezren kerültek be idén januárban a BME mesterszakjaira. Az egyetemre jelentkező több mint 11 ezer hallgató 21 százaléka valamelyik mesterszakot jelölte meg, ami 7,5 százalékponttal magasabb az országos aránynál. Idén 27 hazai felsőoktatási intézménybe jelentkeztek száznál többen mesterképzésre.

Rekordott döntött az ELTE, még soha nem volt ennyi elsőéves: itt vannak a felvételi eredmények

Soha nem jutott be még olyan sok elsőéves az Eötvös Loránd Tudományegyetemre (ELTE), mint idén - összesen 10170-en kezdik meg a képzést szeptemberben. A legmagasabb ELTE-s ponthatárokat tanári szakokon húzták.

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem idegen nyelvű képzéseire is megnőtt a jelentkezések száma. A tavalyi eredményekhez képest jelentősen, közel 50%-kal emelkedett az angol nyelvű képzés iránt érdeklődők száma is. A BME a Stipendium Hungaricum Ösztöndíj keretében a világ minden részéből több mint 700 jelentkezőt vett fel, doktori képzésre pedig további 87-en kerültek be.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Alapítványi vagy egyházi iskolákba kényszerülnek a „feketelistázott” tanárok: a tankerületek indoklás nélkül utasítják el azokat, akik a státusztörvény miatt mondtak fel

Már az órarendje is elkészült egy matematika-fizika-kémia szakos tanárnak, az iskola számított rá, a tankerület azonban végül megvétózta a felvételét. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint nem egyedi esetről van szó: továbbra is falakba ütköznek azok a pedagógusok, akik 2023-ban a státusztörvény miatt hagyták el a közoktatást, majd később visszatérnének. A szakszervezet szerint informális „feketelista” működik a tankerületek között, a Klebelsberg Központ ugyanakkor többször is tagadta ennek létezését.

„Mindent megtettünk a konkrét fenyegetésen kívül” – A Trefort igazgatója fideszes politikusoktól kért segítséget a tanári engedetlenség idején 2022-ben

Az Eduline-hoz került levelezés szerint a 2022-es pedagógus polgári engedetlenségi akciók előtt az ELTE Trefort Ágoston Gimnázium igazgatója, Csapodi Zoltán fideszes politikusokhoz fordult segítségért. Az e-mailek alapján az igazgató arról számolt be, hogy kollégáival igyekeztek lebeszélni a tanárokat a tiltakozásról, és még sajtómegjelenésekkel is próbálták mérsékelni a helyzetet. Csapodi elismerte a levelek hitelességét, ugyanakkor azt mondta, nem politikai kapcsolatai, hanem a tanárhiány és a diákok jövője miatti aggodalom vezette.

Egy lépéssel közelebb az Erasmus és a Horizont-programokhoz: benyújtották a kekva-rendszer átalakítását célzó törvényjavaslatot

Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.

Lannert Judit: kivezetik a pedagógusképzést az NKE-ről, és megszüntetik az egyetem továbbképzési monopóliumát

Átalakítanák a pedagógusok képzési rendszerét: megszűnne a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kiemelt szerepe a továbbképzésekben, a tanárképzés pedig fokozatosan más intézményekhez kerülne – erről írt közösségi oldalán Lannert Judit oktatáskutató. A már tanulmányaikat megkezdő hallgatók a tervek szerint változatlan feltételekkel fejezhetnék be képzésüket.