Milyenek a pontszámítási szabályok a felsőoktatási szakképzéseken?

Felsőoktatási szakképzésre jelentkeztetek a 2019-es felvételin? Mutatjuk, hogyan számolhattok a pontokkal.

  • Eduline

A felsőoktatási szakképzésre jelentkezők háromféleképpen kalkulálhatnak a pontjaikkal: vagy megduplázzák a tanulmányi pontokat, vagy összeadják a tanulmányi és az érettségi pontszámot, vagy az érettségi pontokat kétszerezik meg.

A három számítási mód közül mindig azt kell alkalmazni, amelyik a legelőnyösebb a jelentkezőnek.

Az így megkapott pontszámhoz kell hozzáadnotok a pluszpontokat – az emelt szintű érettségi, a nyelvvizsga és a többi jogcím is ugyanannyi többletpontot ér, mint az alap- és az osztatlan szakokon.

A 2019-es felvételiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

Mi az a felsőoktatási szakképzés? Minden, amit tudnotok kell ezekről a szakokról

Egyetemre, főiskolára felvételiznétek, de még nem találtátok meg a tökéletes szakot? Esetleg nincs annyi pontotok, hogy bekerüljetek valamelyik alap- vagy osztatlan szakra? Egy felsőoktatási szakképzés ilyenkor jó választás lehet. Lássuk, mit érdemes tudni ezekről a kétéves képzésekről.

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.