Milyen szakokon kötelező az emelt szintű érettségi, és kik azok a felvételizők, akik megúszhatják ezt a vizsgát? Fontos kérdésekre válaszolunk.
Milyen szakokon kötelező az emelt szintű érettségi?
Egyes képzésekhez egy tárgyból kötelező az emelt szintű érettségi vizsga a 2019-es felvételin, de vannak olyan szakok – például általános orvos, fogorvos, gyógyszerész –, ahol a jelentkezőnek két érettségi vizsgatárgyból is emelt szintű érettségit kell tennie. Ezen a listán megtaláljátok, hogy mely szakokra lehet csak emelt szintű vizsgával felvételizni.
Mit tehetnek azok a felvételizők, akiknek nincs emelt szintű érettségijük, de olyan szakra jelentkeznek, ahol mégis kötelező?
Azok a felvételizők, akik 2005 előtt érettségiztek vagy van már diplomájuk, megúszhatják az emelt szintű érettségit. Akik a felvételi kötelező tárgyából 2005 előtt tettek érettségit, a felsőoktatási felvételi szakmai vizsgával kiválthatják az emelt szintű érettségit. Az egyetemek, főiskolák által szervezett felsőoktatási felvételi szakmai vizsgáért ugyanúgy járhat az 50 többletpont, mint az emelt szintű érettségiért, ha a jelentkező vizsgaeredménye legalább 45 százalékos.
Az idén felvételizőkre még nem vonatkoznak ezek a szabályok
2020-tól megváltoznak a felvételi követelmények. De mit úsznak meg azok a diákok, akik 2019-ben felvételiznek? Mutatjuk.
A felsőfokú oklevéllel rendelkezőket - ha alapképzésre, osztatlan képzésre vagy felsőoktatási szakképzésre jelentkeznek - az oklevelük minősítése alapján is rangsorolhatják őket. Az oklevélért adható pontot a jogszabályi minimumpontszám és 400 pont között arányosan kell megállapítani, ezen felül kaphatják még meg az esetleges többletpontjaikat. Arról, hogy ez melyik egyetem melyik szakán lehetséges, itt olvashattok. Az egyetemek, főiskolák menüpontból ki kell választani azt intézményt, kart és képzést, ahova jelentkeznétek, a táblázat utolsó oszlopában találtok egy "Pontsz. fels. okl. IGEN/NEM" rövidítést (vagyis pontszámítás felsőfokú oklevél alapján), amely alapján egyértelműen kideríthetitek, hogy hová lehet ilyen módon is bekerülni.
Mi történik, ha ugyanabból a nyelvből emelt szintű érettségit és nyelvvizsgát is szerez a felvételiző?
Egy idegen nyelvből csak egy jogcímen lehet többletpontot szerezni, tehát vagy az emelt szintű érettségiért, vagy a nyelvvizsgáért kaphatnak pontot a felvételizők. A felvételin automatikusan azzal számolnak, amelyikkel jobban járhattok. Fontos azonban tudni, hogy az emelt szintű érettségi egyenértékű a nyelvvizsgával. 60 százalék feletti eredmény esetén középfokú (B2), 40-59 százalék között alapfokú (B1) komplex nyelvvizsgának számít.
Arról pedig, hogy mik a feltételei annak, hogy megszerezzétek az 50 pontot az emelt szintű érettségiért, itt olvashattok.
Már lehet jelentkezni a 2019-es érettségire, itt találjátok a jelentkezési lapot
Közzétette a 2019-es májusi-júniusi érettségi vizsgáinak jelentkezési lapját az Oktatási Hivatal.
A magyar- és a történelemérettségi átalakítására több konkrét elképzelés is született, amelyek jelentősen befolyásolhatják, mire és hogyan kell majd felkészülniük a diákoknak. Összegyűjtöttük, milyen változtatásokat javasolnak a szakmai szervezetek, és ezek közül melyek könnyíthetnének a jelenlegi vizsgakövetelményeken.
Több mint húsz év felzárkóztatási programjait venné górcső alá a Tisza Párt: arra keresnék a választ, hogy a hátrányos helyzetű és roma közösségek támogatására fordított milliárdok valóban segítették-e az esélyegyenlőség megteremtését, vagy a források egy része nem jutott el azokhoz, akiknek szánták. A tervezett parlamenti vizsgálóbizottság az oktatási felzárkóztatás eredményességét és az esetleges visszaéléseket is feltárná.
Újabb három hónappal meghosszabbították a volt kulturális és innovációs miniszter, valamint egykori felsőoktatási államtitkára letartóztatását. Az ügyben 17,3 milliárd forintos vagyoni hátrány okozásának gyanúja miatt folyik nyomozás.
A Biatorbágyi Innovatív Technikum és Gimnázium eredetileg 242 millió forintos támogatást kapott volna három év alatt a PADME-tól, de az MNB alapítványa már a támogatás második évében felmondta az együttműködést.
Csaknem megduplázódott a sajátos nevelési igényű gyerekek és tanulók száma Magyarországon az elmúlt huszonöt évben. Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus szerint azonban nem az a legfontosabb, hogy a növekedés mögött a fejlődési nehézségek gyakoribbá válása vagy a pontosabb diagnosztika áll-e, hanem az, hogy az iskolarendszer képes-e alkalmazkodni a megváltozott helyzethez.
Wekerle-program keretében új bérlakások és több ezer kollégiumi férőhely épül, újraindul a lakástakarékok állami támogatása, valamint több mint 600 milliárd forintos uniós forrásból valósul meg a társasházak és panelépületek energetikai korszerűsítése.
