Szeretne azonnal értesülni a legfontosabb hírekről?
Az értesítések bekapcsolásához kattintson a "Kérem" gombra!
Az értesítés funkció az alábbi böngészőkben érhető el: Chrome 61+, Firefox 57+, Safari 10.1+
Köszönjük, hogy feliratkozott!
Hoppá!
Valami hiba történt a feliratkozás során, az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
Már feliratkozott!
A böngészőjében az értesítés funkció le van tiltva!
Ha értesítéseket szeretne, kérjük engedélyezze a böngésző beállításai között, majd az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
A fővárosi és vidéki főiskolák, egyetemek legnépszerűbb alap- és mesterszakjaira idén is háromszázötven-négyszáz fölött pontszámmal lehetett bekerülni. Akinek nem sikerült összegyűjtenie annyi pontot, amennyi a kiválasztott képzésekhez elég lett volna, a pótfelvételin még újra próbálkozhat.
Idén is az ELTE volt a legnépszerűbb egyetem, az összes jelentkező tíz százaléka jelentkezett az intézmény képzéseire. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem államilag támogatott, nappali képzései közül a bölcsészettudományi kar kommunikáció és médiatudomány szakra volt a legnehezebb bejutni, itt a maximálisan megszerezhető 480 pontból 442-t kellett összegyűjteniük a leendő hallgatóknak. Ezt követte az ELTE állam- és jogtudományi kar politológia szak, ahová - az államilag finanszírozott nappali képzésre - 435 ponttal nyerhettek felvételt a jelentkezők.
Az intézmény által meghirdetett mesterképzések közül az államilag támogatott, nappali képzéses nemzetközi tanulmányok szakra kellett a legmagasabb pontszámot elérni. Az ezt megalapozó nemzetközi tanulmányok alapképzésre 437 ponttal lehetett bekerülni.
BME: többen jelentkeztek, mint ahány elsőévest fel tudnak venni
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem oktatási igazgatójának összegzése szerint alapképzési szakjaikra ebben az évben is jóval többen jelentkeztek, mint ahány hallgatót fel tudtak venni. Ez a hazai műszaki felsőoktatási intézmények közül egyedül a Műegyetemnél volt így, csak magas felvételi pontszámmal lehetett bekerülni az intézménybe.
Intézmény
Szak
2010-es ponthatár
2011-es ponthatár
Budapesti Corvinus Egyetem (BCE-GTK)
nemzetközi gazdálkodás
462 pont
463 pont
Budapesti Corvinus Egyetem (BCE-TK)
nemzetközi tanulmányok
461 pont
453 pont
Budapesti Gazdasági Főiskola (BGF-KVIK)
turizmus és vendéglátás
418 pont
405 pont
Budapesti Gazdasági Főiskola (BGF-PSZK-BP)
pénzügy és számvitel
385 pont
401 pont
Budapesti Gazdasági Főiskola (BGF-PSZK-BP)
gazdálkodási és menedzsment
399 pont
401 pont
Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE-BTK)
kommunikáció és médiatudomány
452 pont
442 pont
Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE-PPK)
pszichológia
449 pont
439 pont
Semmelweis Egyetem (SE-ÁOK)
általános orvos
434 pont
436 pont
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME-GÉK)
gépészmérnök
372 pont
375 pont
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME-VIK)
mérnök informatikus
384 pont
370 pont
Az építészmérnöki képzés átlagpontszáma 399 volt, gazdálkodási és menedzsment szakon 447, mechatronikai mérnök szakon 454 pontot kellett elérni. Jobbágy Ákos tájékoztatása szerint mesterképzésre államilag támogatott helyre 1076 hallgatót vettek fel a tavalyi 856-tal szemben. Nyíregyházi Főiskola: idén a tanári mesterszak volt a legnépszerűbb
A Nyíregyházi Főiskolára több mint kétezer hallgató nyert felvételt - mondta az oktatási intézmény sajtóreferense. A júniusban záróvizsgázó 1154 hallgató helyére 2121-et vettek fel, közülük 343-at mesterképzésre. A felvett jelentkezők fele nappali tagozaton, 63 százalékuk államilag támogatott formában kezdheti meg a tanulmányait.
A főiskola legnépszerűbb képzése az idén is a tanári mesterszak, erre 308 hallgatót vettek fel. A legnépszerűbb alapszak - mint ahogyan évek óta mindig - a gazdálkodás és menedzsment, ezen szeptemberben 196 hallgató kezdheti meg tanulmányait. A második helyre a programtervező informatikus szak került 142 felvett hallgatóval. Jól vizsgázott az először meghirdetett mérnöktanári képzés, oda 28 hallgatót vett fel a főiskola. A pótfelvételire augusztus 9-ig lehet jelentkezni, csakúgy, mint a beregszászi telephelyen meghirdetett képzésre - tette hozzá Nagy Balázs.
A Nyíregyházi Főiskola csaknem hétezer hallgatót oktat, dolgozói létszáma - a két gyakorlóiskolával együtt - meghaladja a 800-at. A hallgatók jelenleg 33 alapszakon, 13 tanári szakképzettséget adó mesterszakon, három diszciplináris és 21 felsőfokú szakképzésben folytatják tanulmányaikat. BGF: negyvenöt szakra lehet pótfelvételizni
A Budapesti Gazdasági Főiskola (BGF) szeptemberben több mint hatezer elsőéves hallgatót fogadhat, közülük 433-at az ősszel induló öt mesterképzésre vettek fel - közölte az intézmény. A pótfelvételin mintegy 45 szakra várnak még hallgatókat.
Az intézmény három ismert karán - külkereskedelmi; kereskedelmi, vendéglátóipari és idegenforgalmi; pénzügyi és számviteli - a korábbi évekhez hasonló arányban jelentkeztek és nyertek felvételt a hallgatók, a zalaegerszegi intézetbe, amely tavaly önálló gazdálkodási karrá vált, kiemelkedően magas volt a jelentkezések száma, így mintegy 20 százalékkal több elsőéves kezdheti meg a tanévet, mint az előző évben.
A BGF-re - a magas ponthatárok ellenére - ebben az évben is kiemelkedően sok elsőéves nyert felvételt: államilag támogatott képzésben 4038, költségtérítéses képzési formában 1968 hallgató kezdheti meg tanulmányait. Hozzátették: annak érdekében, hogy a költségtérítéses képzésekre is minél felkészültebb hallgatók érkezzenek, egyes szakokon megváltoztatták az alsó ponthatárokat.
Az államilag támogatott helyekre hét alapszakon (emberi erőforrások, gazdálkodási és menedzsment, kereskedelem és marketing, kommunikáció és médiatudomány, nemzetközi gazdálkodás, pénzügy és számvitel, turizmus-vendéglátás) kellett 400 pont felett teljesíteniük a jelentkezőknek.
Kitértek arra is, hogy szeptembertől tovább erősíti jelenlétét a BGF a határon túli magyar nyelvű felsőoktatásban is: a Magyar Akkreditációs Bizottság engedélye alapján az idén magyar nyelvű turizmus-vendéglátás képzés indul Székelyudvarhelyen, a Modern Üzleti Tudományok Főiskolájával közösen, 2012 februárjától pedig a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetemen, székhelyen kívüli képzés formájában.