A felvételi ponthatárok teljes listáját itt tudod megnézni.

A 2011-es felvételi legnépszerűbb képzése a gazdálkodási és menedzsment volt, az államilag finanszírozott helyhez a Budapesti Corvinus Egyetemen kellett a legtöbb pont: az angol nyelvű képzéshez 449, a magyar nyelvűhöz 457. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem 437, a Szegedi Tudományegyetem pedig 402 pont alatt nem vett fel hallgatókat, a Budapesti Gazdasági Főiskolán 401-nél, az Óbudai Egyetemen 395-nél, a Pécsi Tudományegyetemen pedig 397-nél húzták meg a ponthatárt. 

A turizmus és vendéglátást választó diákok is a Corvinus képzésére juthattak be a legnehezebben, ott 451 volt a ponthatár. A Budapesti Gazdasági Főiskola Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Karán 405 pontra (angol nyelvű képzés: 399), a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskolán pedig 397 pontra volt szükségük a jelentkezőknek.

Számolgatnál még egy kicsit? Felvételi pontszámító kalkulátorunkat itt találod.

A kommunikáció és médiatudomány szakhoz idén a Budapesti Corvinus Egyetemen kellett a legtöbb - 451 - pont, az Eötvös Loránd Tudományegyetemre 442 ponttal, a Budapesti Kommunikációs Főiskolára 415 ponttal, a Kodolányi János Főiskolára 414 ponttal lehetett bekerülni.

A legmagasabb pontszám államilag finanszírozott képzésben a Budapesti Corvinus Egyetemen kellett, a nemzetközi gazdálkodási alapszakon 463 pont a határ - 2010-ben is erre a szakra kerültek be a legjobb teljesítményű diákok, akkor 462 pont volt a küszöb. A második és harmadik legmagasabb pontszámot is ebben az intézményben kellett hozni, gazdálkodási és menedzsment szakon 457, nemzetközi tanulmányok képzésen legalább 453 pontot. Furcsa, hogy az abszolút nyertes egy költségtérítéses képzés lett: a Pannon Egyetem mérnök-informatikus alapképzésén 478 volt a ponthatár.

A gépészmérnök alapszakra jelentkezőknek idén legalább 269 pontot össze kellett gyűjteniük, ennyivel lehetett bekerülni a Pannon Egyetemre. A legmagasabb ponthatárokat a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen, valamint az Óbudai Egyetem Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Karán húzták: a BME-n 375, az Óbudai Egyetemen 306 pont alatt senkit nem vettek fel. Ennél jóval kevesebb ponttal is be lehetett jutni a vidéki egyetemek és főiskolák gépészmérnöki képzésére: a debreceni, a pécsi egyetemet, a Széchenyi István Egyetemet, valamint a Nyíregyházi Főiskolát választó felvételizőknek 271 pontot kellett szerezniük, a Dunaújvárosi Főiskolára és a Miskolci Egyetemre jelentkezőknek pedig 270-et.


Műszaki menedzser szakon sem voltak alacsonyabbak a ponthatárok. A BME kivételével – ahol 365 volt a ponthatár – az összes egyetemre és főiskolára be lehetett kerülni 265 és 309 közötti összpontszámmal. Az építőmérnök képzést választó diákoknak is a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen kellett a legtöbb, 346 pont, a Debreceni Egyetemen 291, a Pécsi Tudományegyetemen és a Széchenyi István Egyetemen 289, a Szent István Egyetemen pedig 303 pontot kellett összegyűjteni.

A legtöbb jogi képzéshez 416 és 418 közötti pontszám kellett: a legmagasabban az ELTE-ÁJK-n húzták meg a ponthatárt, ott 427 pont alatt senkit nem vettek fel. A Károli Gáspár Református Egyetemen és a Miskolci Egyetemen 417, a Debreceni Egyetemen, a Pécsi Tudományegyetemen és a Szegedi Tudományegyetemen 418, a Széchenyi István Egyetemen pedig 416 volt a küszöb.

Intézmény	Szak	2010-es ponthatár	2011-es ponthatár
Budapesti Corvinus Egyetem (BCE-GTK)	nemzetközi gazdálkodás	462 pont	463 pont
Budapesti Corvinus Egyetem (BCE-TK)	nemzetközi tanulmányok	461 pont	453 pont
Budapesti Gazdasági Főiskola (BGF-KVIK)	turizmus és vendéglátás	418 pont	405 pont
Budapesti Gazdasági Főiskola (BGF-PSZK-BP)	pénzügy és számvitel	385 pont	401 pont
Budapesti Gazdasági Főiskola (BGF-PSZK-BP)	gazdálkodási és menedzsment	399 pont	401 pont
Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE-BTK)	kommunikáció és médiatudomány	452 pont	442 pont
Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE-PPK)	pszichológia	449 pont	439 pont
Semmelweis Egyetem (SE-ÁOK)	általános orvos	434 pont	436 pont
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME-GÉK)	gépészmérnök	372 pont	375 pont
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME-VIK)	mérnök informatikus	384 pont	370 pont

A bölcsészszakok közül az abszolút kedvenc – több mint 5400 jelentkezővel – idén az andragógia volt, amely már többször bejutott a húsz legkedveltebb alapszak közé, 2009-ben és 2010-ben is több ezren jelölték meg felvételi lapjukon. Nem meglepő, hogy évről évre magasak a ponthatárok: az Eötvös Loránd Tudományegyetemen 415, a Debreceni Egyetemen 398, a Kodolányi János Főiskolán 399, a Kaposvári Egyetemen pedig 396 pont kellett a bejutáshoz. Pszichológia szakra sem volt könnyű bekerülni: az ELTE-n 439, a Pécsi Tudományegyetemen 413, a Szegedi Tudományegyetemen pedig 430 pont alatt senkit nem vettek fel.

Orvosi és egészségtudományi szakok: megint a Semmelweis vezeti a listát

Borsos tandíjat kell fizetniük azoknak a hallgatóknak, akik csak költségtérítéses általános orvosi képzésre kerülnek be, ezért az államilag finanszírozott helyekért minden évben komoly harc folyik. Idén a legjobb tanulmányi és érettségi eredményre azoknak volt szükségük, akik a Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Karára felvételiztek, nekik legalább 436 pontot kellett összegyűjteniük. A debreceni, a pécsi és a szegedi egyetem általános orvosi szakához ugyanannyi, 417 pont kellett.

A gyógyszerész és fogorvos szakra is négyszáz feletti pontszám kellett: aki a debreceni, a szegedi vagy a pécsi egyetem ötéves, osztatlan fogorvosképzésén szeretett volna tanulni, annak legalább 423 pontot kellett szereznie, a Semmelweis Egyetemen még több, 433 pont kellett a sikeres felvételihez. Gyógyszerész szakon 407 és 411 között húzták meg a ponthatárt: a debreceni, a pécsi és a szegedi egyetemen 407, a Semmelweis Egyetemen pedig 411 pont volt a minimum.

Idén is az ELTE a legnépszerűbb egyetem

Ahogy arról korábban beszámoltunk, a legnépszerűbb egyetemek és főiskolák listája idén sem okozott meglepetést: az előző évekhez hasonlóan a legtöbben, 26 ezren az Eötvös Loránd Tudományegyetemre jelentkeztek, a második helyen 19 ezer jelentkezővel a Debreceni Egyetem áll, a Szegedi Tudományegyetem mindössze négyszáz diákkal lemaradva a harmadik helyet szerezte meg az intézmények versenyében. A dobogósokat a Pécsi Tudományegyetem (17 531 jelentkező), a Budapesti Gazdasági Főiskola (14 986 jelentkező), a Szent István Egyetem (13 959 jelentkező) és a Budapesti Corvinus Egyetem (13 708 jelentkező) követi. 

Ami a legnépszerűbb egyetemi és főiskolai karokat illeti: 7000 jelentkezővel az ELTE bölcsészkara végzett az évben, bár idén négyszázzal kevesebben jelölték meg a BTK-t, mint 2010-ben. A második helyet - csakúgy, mint tavaly - a Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Kara, a harmadikat a Kodolányi János Főiskola, a negyediket pedig a Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kara szerezte meg.

eduline