Ezekkel a bölcsészdiplomákkal alig lehet bruttó 400 ezer forintot keresni

A 2024-es adatok szerint van egy olyan szakterület, ahol a havi bruttó átlagfizetés még a 300 ezer forintot sem éri el.

  • Eduline

A Diplomás Pályakövető Rendszer (DPR) 2024-es adatai szerint a 2021–2022-ben végzett bölcsész mesterdiplomások közül a színháztudomány szakosok keresik a legkevesebbet. A bölcsészettudományi terület összesített átlagfizetése bruttó 502 ezer forint, de több szak is jelentősen ez alatt marad.

A legalacsonyabb fizetést kínáló bölcsész mesterszakok – havi bruttó átlag:

  • Színháztudomány: 298 ezer Ft
  • Filmtudomány: 372 ezer Ft
  • Irodalom- és kultúratudomány: 386 ezer Ft
  • Művészettörténet: 402 ezer Ft

Ezekkel a végzettségekkel a pályakezdők gyakran a 400 ezer forintos bruttó fizetést sem érik el, ami jelentős elmaradás a bölcsészátlagtól is.

Így néz ki a felső mezőny

A legmagasabb kezdőfizetést az emberi erőforrás tanácsadó mesterdiplomával lehet elérni, ahol az átlagjövedelem bruttó 568 ezer forint havonta. A DPR adatai alapján azonban egy bölcsész mesterszak sem lépi át a bruttó 600 ezer forintos határt.

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.