90 százalék fölött van Magyarországon a friss diplomások foglalkoztatottsági rátája.
Többek között Németországot, Svájcot, Ausztriát és Svédországot is megelőzi Magyarország abban a statisztikában, amelyet az Eurostat állított össze a friss diplomások foglalkoztatási rátájáról - írja az EuroNews.
Az összegyűjtött adatok szerint az EU-ban a friss felsőfokú végzettségűek átlagosan 84,9%-a dolgozott 2024-ben. Ez a szám azokat a 20 és 34 év közötti személyeket foglalja magában, akik az elmúlt három évben fejezték be tanulmányaikat és jelenleg nem vesznek részt semmilyen oktatásban vagy képzésben, hanem dolgoznak.
Az országokat két kategóriában hasonlították össze; az egyikben aszerint listázzák őket, hogy milyen arányban dolgoztak a friss diplomások az elmúét „három vagy kevesebb”, a másikban pedig az elmúlt „egy-három évben.”
Magyarország az 1-3 év kategóriában 93 százalékos foglalkoztatási rátával a negyedik helyen szerepel. Mindössze
előzi meg.
A másik kategóriában pedig (3 év vagy kevesebb) Magyarország Lengyelországgal osztozva 90,5 százalékos aránnyal a nyolcadik helyre került. Ebben az esetben
előzi meg magasabb foglalkoztatottsági rátával. A 90 százalék fölötti aránnyal Magyarország viszont még mindig az élvonalba tartozik és olyan országokat utasít a háta mögé, mint például Franciaország és Olaszország, ahol a friss diplomások mintegy egyötöde nem dolgozik
A helyzet egyébként Törökországban a legrosszabb. A friss diplomások foglalkoztatási rátája itt mindkét kategóriában mindössze 63-66 százalék között mozog, ami azt jelenti, hogy körülbelül egyharmaduk munkanélküli.
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
