Sokan csalódásként élik meg, ha az érettségi után nem sikerül rögtön bekerülniük a felsőoktatásba. Pedig ez nem jelenti azt, hogy elúszott volna minden lehetőség: a szakképzésben rengeteg ajtó nyílhat meg előttetek. Nemcsak keresett szakmát sajátíthattok el, hanem akár pluszpontokat is gyűjthettek a következő egyetemi felvételire. Mutatjuk, hogyan.
Ingyenes szakmaszerzés érettségi után
Ha már van érettségitek, lehetőségetek van ingyenesen szakmát tanulni. Az érettségire épülő, két-hároméves képzések során először egy rövid ágazati alapoktatás vár rátok, ahol megismerkedhettek az adott terület alapjaival. Ezt követi a szakirányú képzés, amelyben már a konkrét szakmát tanuljátok.
Ezek voltak a 2024/2025-ös tanév legnépszerűbb szakmái
Mivel a közismereti tárgyakat korábban teljesítettétek, a hangsúly itt kizárólag a szakmai tudás elsajátításán van. Ez felgyorsítja a képzést és közvetlenül a szakmai vizsgára készít fel.
Fontos szabályok az ingyenességről:
Okleveles technikusképzés és pluszpontok a felvételin
Jó hír, hogy már érettségivel is lehetőségetek van okleveles technikusképzésbe jelentkezni, melynek képzési programját a technikumok és a felsőoktatási intézmények közösen alakítják ki.
Ha technikusi oklevelet szereztek, és annak szakirányában jelentkeztek egyetemre, a felvételi pontjaitok akár kizárólag a szakmai vizsgátok eredménye alapján is számíthatók. Ez az eredménytől függően akár 400 pontot is jelenthet. Emellett jogosultak lehettek további többletpontokra is, így a szakmai út valódi ugródeszka lehet a felsőoktatásba.
A technikumi képzés másik előnye, hogy az ott megszerzett tudás a későbbiekben kreditpontként is beszámítható a felsőoktatásban egyes intézményekben. Ez jellemzően 30 kreditnyi előnyt jelenthet, vagyis azt, hogy kevesebb tantárgyat kell majd teljesítenetek az egyetemen.
A Felvi közzétett egy táblázatot arról, hogy a 2025-ös felvételin mely szakmákat ismerték el pluszpontként az egyetemek. Ezt alapul véve megvizsgáltuk, hogy a tíz legnépszerűbb alap- és osztatlan képzés közül melyeknél számított a szakmai végzettség előnynek az egyes egyetemeken. Az eredmény a következő lett:
Egyéb előnyök: diákigazolvány és ösztöndíj
A szakmatanulás nemcsak a tudás miatt éri meg. Diákigazolványra is jogosultak lesztek, függetlenül attól, hogy tanulói vagy felnőttképzési jogviszonyban vesztek részt.
Emellett az első szakma megszerzésekor akár ösztöndíjat is kaphattok. Ez akkor jár, ha:
Az ösztöndíj a szakirányú oktatás utolsó évfolyamának végéig biztosíthat anyagi támogatást, ami nagy segítség lehet a tanulmányok mellett.
Ezeket a szakmákat tartják a legfontosabbnak – és a legkevésbé fontosnak – a magyarok 2025-ben
Szakirányú oktatásban, tanulmányi átlag alapján ennyi ösztöndíjat kaphattok:
Emellett pedig egyszeri pályakezdési juttatásra jogosultak lesztek, amikor leteszitek a szakmai vizsgát, melynek mértéke a szakmai vizsga eredményétől függ:
Ezt a juttatást automatikusan kapjátok meg a sikeres szakmai vizsga után, amennyiben teljesítitek ugyanazokat a feltételeket, amelyek a tanulmányi ösztöndíjnál is érvényesek – külön igénylésre itt nincs szükség.
A legutóbbi, 2024-es szakmajegyzéket itt tudjátok megnézni.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
