A mesterséges intelligencia (MI) rohamos fejlődése egyre több munkahelyet alakít át – különösen a belépő szintű állásokban érezhető a változás. Mégis vannak olyan szakmák, amelyek hosszú távon is emberi jelenlétet, kreativitást vagy érzelmi intelligenciát igényelnek, így kevésbé fenyegeti őket az automatizáció.
A The Times cikke szerint a mai diplomások számára az jelenti a legnagyobb biztonságot, ha olyan területet választanak, amely egyszerre kínál jó kereseti lehetőséget, és ellenálló az MI térnyerésével szemben. A helyzet azonban nem könnyű: a brit Adzuna toborzócég adatai szerint a frissdiplomásoknak szóló állások száma 32%-kal csökkent a ChatGPT 2022-es megjelenése óta. 2019 eleje óta pedig a diplomás állások kínálata több mint 60%-kal esett vissza.
Több ezer brit egyetemistát kaptak rajta AI-használaton, a csalás kiszűrése azonban egyre nehezebb
Mely szakmák a legbiztonságosabbak?
A brit oktatási minisztérium és több munkaerőpiaci elemző szerint a legkevésbé kitett területek közé tartozik:
Lacey Kaelani, a Metaintro állásplatform vezetője szerint az alapfokú programozási feladatokat már most képes helyettesíteni a mesterséges intelligencia, de a bonyolultabb fejlesztések és saját MI-projektek szakértői ma a legkeresettebbek.
Kik vannak a leginkább veszélyben?
A közgazdaságtan, a matematika és a könyvelés szakembereit érintheti a legjobban az automatizáció, hiszen a számítási és adatfeldolgozási feladatokat az MI gyorsan és pontosan át tudja venni.
Az emberi jelenlét nem mindig pótolható
Az MI-kockázatok mérésének egyik módja az úgynevezett AI Occupational Exposure (AIOE) pontszám – minél magasabb ez, annál könnyebben helyettesíthető az adott szakma. Közben az egészségügyet nem lehet automatizálni, mert fizikai jelenlétet és érzelmi intelligenciát igényel, az építőmérnökség helyszíni felmérést és személyes munkát kíván. És miközben az MI egyre több kutatást és adatfeldolgozást végez, a pszichológia és az emberi viselkedés finomságainak megértése egyre értékesebbé válik - nyilatkozta Lacey Kaelani.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
