A legmagasabb igénye a műszaki területeken végzetteknek, míg a legalacsonyabb a bölcsészeknek és a jogászoknak van.
435 952 forint a pályakezdők nettó bérigénye - derül ki a Zyntern állásportál 2025-ös Nagy Pályakezdő Kutatásából, amit több mint kétezer, jellemzően 20-23 éves kitöltő válaszaiból állítottak össze.
A kutatás során kitértek arra, hogy mik a pályakezdők munkahelyválasztási preferenciái, hogy itthon vagy külföldön képzelik el a jövőjüket, mely cégek a legvonzóbbak számukra, továbbá, hogy mennyit szeretnének keresni.
A legmagasabb bérigénye a kutatás szerint azoknak a pályakezdőknek van, akik valamilyen műszaki képzésen szereztek diplomát. Nekik a nettó bérigényük 503 ezer forint.
A legalacsonyabb fizetési igényük a bölcsészettudományokon és a jogi képzéseken végzetteknek van. A bölcsészek nettó bérigénye mindössze 378 989 forint, a jogászoké pedig még ennél is alacsonyabb; 374 091 forint.
"A frissdiplomások által elvárt nettó fizetés évről évre emelkedik és ez idén sincs másként. A havi jövedelemigény 2023-as és 2024-es különbsége bár nagyobb volt, mint az idei évre beérkezett válaszok alapján, mégis 418 421 Ft-ról 435 952-re nőtt. Jelenleg a műszaki és a természettudományi területen tanulók rendelkeznek az átlagnál nagyobb fizetési igénnyel, de az is látható, hogy a gazdaságtudományi szakokat végzők idén az IT pályakezdő szakértőit is megelőzték fizetési igényt tekintve" - írják a sajtóközleményben.
Hozzáteszik, hogy a férfiak és nők közötti szakadék 2025-ben az előző évi 10%-ról 13%-ra nőtt.
A férfi válaszadók átlagosan 481 958 forintot szeretnének keresni, a női válaszadók viszont csak 419 168 forintot.
A fizetési elvárásokat leginkább a végzettség, korábbi munkatapasztalat és meglévő kompetenciák határozzák meg, de nagy hatással van rá a gazdasági helyzet, az önálló életvitelre való törekvés és az adott település megélhetési költségei is - magyarázzák.
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Hogyan kell helyesen írni, hogy faszszopó? Milyen nyelvtani szabályt alkalmazunk, ha azt írjuk le, hogy „kapd be”? Szabó Dániel, vagy ahogyan sokan ismerik a közösségi médiában, Híresember elmagyarázza.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Már az adventi időszak kezdete előtt elindul az ünnepi szezon a fővárosban.
