4-500 ezer forint a pályakezdők nettó bérigénye, de a nők kevesebbet várnak el, mint a férfiak

A legmagasabb igénye a műszaki területeken végzetteknek, míg a legalacsonyabb a bölcsészeknek és a jogászoknak van.

  • Székács Linda

435 952 forint a pályakezdők nettó bérigénye - derül ki a Zyntern állásportál 2025-ös Nagy Pályakezdő Kutatásából, amit több mint kétezer, jellemzően 20-23 éves kitöltő válaszaiból állítottak össze.

A kutatás során kitértek arra, hogy mik a pályakezdők munkahelyválasztási preferenciái, hogy itthon vagy külföldön képzelik el a jövőjüket, mely cégek a legvonzóbbak számukra, továbbá, hogy mennyit szeretnének keresni.

A legmagasabb bérigénye a kutatás szerint azoknak a pályakezdőknek van, akik valamilyen műszaki képzésen szereztek diplomát. Nekik a nettó bérigényük 503 ezer forint.

  • Őket a természettudományos végzettséggel rendelkezők követik 438 854 forintos bérigénnyel,
  • a gazdaságtudományi képzéseken végzettek 432 848 forinttal,
  • az informatikai diplomások 423 419 forinttal,
  • a társadalomtudományi képzéseken végzettek 419 606 forinttal.

A legalacsonyabb fizetési igényük a bölcsészettudományokon és a jogi képzéseken végzetteknek van. A bölcsészek nettó bérigénye mindössze 378 989 forint, a jogászoké pedig még ennél is alacsonyabb; 374 091 forint.

"A frissdiplomások által elvárt nettó fizetés évről évre emelkedik és ez idén sincs másként. A havi jövedelemigény 2023-as és 2024-es különbsége bár nagyobb volt, mint az idei évre beérkezett válaszok alapján, mégis 418 421 Ft-ról 435 952-re nőtt. Jelenleg a műszaki és a természettudományi területen tanulók rendelkeznek az átlagnál nagyobb fizetési igénnyel, de az is látható, hogy a gazdaságtudományi szakokat végzők idén az IT pályakezdő szakértőit is megelőzték fizetési igényt tekintve" - írják a sajtóközleményben.

Hozzáteszik, hogy a férfiak és nők közötti szakadék 2025-ben az előző évi 10%-ról 13%-ra nőtt.

A férfi válaszadók átlagosan 481 958 forintot szeretnének keresni, a női válaszadók viszont csak 419 168 forintot.

A fizetési elvárásokat leginkább a végzettség, korábbi munkatapasztalat és meglévő kompetenciák határozzák meg, de nagy hatással van rá a gazdasági helyzet, az önálló életvitelre való törekvés és az adott település megélhetési költségei is - magyarázzák.

 

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Minisztérium a csömöri iskolaigazgató kinevezéséről: Lannert Judit nem gondolta meg magát, a tankerület kommunikált félre

Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium szerint Lannert Judit nem változtatta meg a csömöri iskola igazgatójának kinevezéséről szóló korábbi döntését. A tárca lapunknak azt írta, egyetlen miniszteri döntés született Bátovszky János megbízásáról, a félreértést pedig a Dunakeszi Tankerületi Központ hibás kommunikációja okozta. A minisztérium azt is elárulta, miért hosszabbították meg egy évvel az igazgató megbízását.