A legmagasabb igénye a műszaki területeken végzetteknek, míg a legalacsonyabb a bölcsészeknek és a jogászoknak van.
435 952 forint a pályakezdők nettó bérigénye - derül ki a Zyntern állásportál 2025-ös Nagy Pályakezdő Kutatásából, amit több mint kétezer, jellemzően 20-23 éves kitöltő válaszaiból állítottak össze.
A kutatás során kitértek arra, hogy mik a pályakezdők munkahelyválasztási preferenciái, hogy itthon vagy külföldön képzelik el a jövőjüket, mely cégek a legvonzóbbak számukra, továbbá, hogy mennyit szeretnének keresni.
A legmagasabb bérigénye a kutatás szerint azoknak a pályakezdőknek van, akik valamilyen műszaki képzésen szereztek diplomát. Nekik a nettó bérigényük 503 ezer forint.
A legalacsonyabb fizetési igényük a bölcsészettudományokon és a jogi képzéseken végzetteknek van. A bölcsészek nettó bérigénye mindössze 378 989 forint, a jogászoké pedig még ennél is alacsonyabb; 374 091 forint.
"A frissdiplomások által elvárt nettó fizetés évről évre emelkedik és ez idén sincs másként. A havi jövedelemigény 2023-as és 2024-es különbsége bár nagyobb volt, mint az idei évre beérkezett válaszok alapján, mégis 418 421 Ft-ról 435 952-re nőtt. Jelenleg a műszaki és a természettudományi területen tanulók rendelkeznek az átlagnál nagyobb fizetési igénnyel, de az is látható, hogy a gazdaságtudományi szakokat végzők idén az IT pályakezdő szakértőit is megelőzték fizetési igényt tekintve" - írják a sajtóközleményben.
Hozzáteszik, hogy a férfiak és nők közötti szakadék 2025-ben az előző évi 10%-ról 13%-ra nőtt.
A férfi válaszadók átlagosan 481 958 forintot szeretnének keresni, a női válaszadók viszont csak 419 168 forintot.
A fizetési elvárásokat leginkább a végzettség, korábbi munkatapasztalat és meglévő kompetenciák határozzák meg, de nagy hatással van rá a gazdasági helyzet, az önálló életvitelre való törekvés és az adott település megélhetési költségei is - magyarázzák.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
