Egy úttörő brit program keretében több ezer fiatal tanulhatja meg a munkaerőpiacon és a mindennapi életben is nélkülözhetetlen puha készségeket (soft skills), mint az empátia, időgazdálkodás vagy a telefonos kommunikáció.
Greater Manchesterben új oktatási program indul „Skills 4 Living” néven, amely a Z generáció (az 1995–2010 között születettek) szociális készségeinek fejlesztését célozza – írja a The Guardian. A program az UNESCO-partner Higher Health non-profit szervezet kezdeményezésére jött létre, amely Dél-Afrikában indult, és most először terjeszkedik Európába.
Ezekkel a diplomákkal akar a legtöbb magyar hallgató külföldön dolgozni
Sandeep Ranote, a Higher Health brit szervezetének elnöke szerint a cégek arról számolnak be, hogy a fiatal munkavállalók nehezen boldogulnak személyes interjúkon, vagy ha telefonálni kell – ezek olyan dolgok, amiket mi természetesnek vettünk.
A rendelkezésre álló adatok azt mutatják, hogy a Z generáció kevesebb „mindennapi, de alapvető” kommunikációs készséggel rendelkezik, mint az idősebb generációk, főként a közösségi média megjelenése miatt. „Ez kétségtelenül a legnagyobb társadalmi-kulturális változás korunkban. Az ő kommunikációjuk teljesen más, mint a miénk volt” – tette hozzá.
Ezért a tananyag olyan készségeket helyez előtérbe, mint az empátia, időgazdálkodás, ügyfél-kommunikáció, kritikus gondolkodás, valamint a digitális térben való eligazodás. A foglalkozások online zajlanak, de személyes interakciókat is megkövetelnek. A cél, hogy szeptemberig 10 000 fiatalt érjenek el a manchesteri régióban.
Másként kell tanítani az alfa generációt, mint a Z-t vagy az X-et kellett?
A szervezők szerint a készségek fejlesztése nemcsak a foglalkoztathatóságot növeli, hanem hozzájárul a mentális egészség megerősítéséhez is – különösen egy olyan korban, amikor egyre több fiatal küzd szorongással és depresszióval.
A programot a Manchesteri Egyetem és más helyi intézmények is támogatják, és tervezik a kiterjesztését fiatal elítéltekre, katonákra és menekültekre is.
A nyári szünet sok diáknak nemcsak a pihenésről szól, hanem a pénzkeresetről is. Az elmúlt években jelentősen emelkedtek a diákmunkák órabérei, így ma már akár több százezer forintot is össze lehet gyűjteni egyetlen nyár alatt. De mely munkák fizetnek a legjobban, milyen szabályok vonatkoznak a diák munkavállalókra, és hogyan segíthet egy nyári állás abban, hogy később könnyebb legyen elhelyezkedni?
Nem sokkal éjfél után kizuhant egy diák a székesfehérvári József Attila Középiskolai Kollégium ötödik emeletéről. A gyermek túlélte a balesetet, állapotát a mentők stabilizálták, jelenleg kórházban ápolják – közölte hétfőn Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter az MTI-vel.
„Épp az ellenkezőjét mondtam” – reagált Lannert Judit arra, hogy Gulyás Gergely szerint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok megszüntetését vetette fel egy interjúban. Az oktatási és gyermekügyi miniszter szerint valójában a középiskolai felvételi rendszer felülvizsgálatának szükségességéről beszélt, nem pedig a képzési forma felszámolásáról.
Miniszterként első nagyinterjúját Lannert Judit a Balzac diákmédiának adta. A beszélgetésben a diákok túlterheltségéről, az érettségi és a gimnáziumi felvételi rendszer lehetséges reformjáról, a mesterséges intelligencia oktatásban betöltött szerepéről, valamint az iskolai szegregáció és az elitképzés problémáiról is beszélt. Az interjúból az is kiderült, hogy pályafutása elején két évig egy gyermekotthonban dolgozott nevelőtanárként.
„A középiskolai bizonyítvány minden olyan oldalát fel kell tölteni az E-felvételibe, amely alátámasztja a tanulmányi pontok számításhoz szükséges középiskolai eredményeket” – írja a felvi.hu. A középiskolai eredményeket a középiskolai bizonyítvány valamennyi (9-14.) évfolyamának feltöltésével szükséges igazolni.
Július 23-án, csütörtökön hirdetik ki a ponthatárokat az egyetemi felvételin. Mutatjuk, mire figyeljetek, és hogyan szerezhetitek meg a lehető legtöbb pontot.
