Egy úttörő brit program keretében több ezer fiatal tanulhatja meg a munkaerőpiacon és a mindennapi életben is nélkülözhetetlen puha készségeket (soft skills), mint az empátia, időgazdálkodás vagy a telefonos kommunikáció.
Greater Manchesterben új oktatási program indul „Skills 4 Living” néven, amely a Z generáció (az 1995–2010 között születettek) szociális készségeinek fejlesztését célozza – írja a The Guardian. A program az UNESCO-partner Higher Health non-profit szervezet kezdeményezésére jött létre, amely Dél-Afrikában indult, és most először terjeszkedik Európába.
Ezekkel a diplomákkal akar a legtöbb magyar hallgató külföldön dolgozni
Sandeep Ranote, a Higher Health brit szervezetének elnöke szerint a cégek arról számolnak be, hogy a fiatal munkavállalók nehezen boldogulnak személyes interjúkon, vagy ha telefonálni kell – ezek olyan dolgok, amiket mi természetesnek vettünk.
A rendelkezésre álló adatok azt mutatják, hogy a Z generáció kevesebb „mindennapi, de alapvető” kommunikációs készséggel rendelkezik, mint az idősebb generációk, főként a közösségi média megjelenése miatt. „Ez kétségtelenül a legnagyobb társadalmi-kulturális változás korunkban. Az ő kommunikációjuk teljesen más, mint a miénk volt” – tette hozzá.
Ezért a tananyag olyan készségeket helyez előtérbe, mint az empátia, időgazdálkodás, ügyfél-kommunikáció, kritikus gondolkodás, valamint a digitális térben való eligazodás. A foglalkozások online zajlanak, de személyes interakciókat is megkövetelnek. A cél, hogy szeptemberig 10 000 fiatalt érjenek el a manchesteri régióban.
Másként kell tanítani az alfa generációt, mint a Z-t vagy az X-et kellett?
A szervezők szerint a készségek fejlesztése nemcsak a foglalkoztathatóságot növeli, hanem hozzájárul a mentális egészség megerősítéséhez is – különösen egy olyan korban, amikor egyre több fiatal küzd szorongással és depresszióval.
A programot a Manchesteri Egyetem és más helyi intézmények is támogatják, és tervezik a kiterjesztését fiatal elítéltekre, katonákra és menekültekre is.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
