Egy úttörő brit program keretében több ezer fiatal tanulhatja meg a munkaerőpiacon és a mindennapi életben is nélkülözhetetlen puha készségeket (soft skills), mint az empátia, időgazdálkodás vagy a telefonos kommunikáció.
Greater Manchesterben új oktatási program indul „Skills 4 Living” néven, amely a Z generáció (az 1995–2010 között születettek) szociális készségeinek fejlesztését célozza – írja a The Guardian. A program az UNESCO-partner Higher Health non-profit szervezet kezdeményezésére jött létre, amely Dél-Afrikában indult, és most először terjeszkedik Európába.
Ezekkel a diplomákkal akar a legtöbb magyar hallgató külföldön dolgozni
Sandeep Ranote, a Higher Health brit szervezetének elnöke szerint a cégek arról számolnak be, hogy a fiatal munkavállalók nehezen boldogulnak személyes interjúkon, vagy ha telefonálni kell – ezek olyan dolgok, amiket mi természetesnek vettünk.
A rendelkezésre álló adatok azt mutatják, hogy a Z generáció kevesebb „mindennapi, de alapvető” kommunikációs készséggel rendelkezik, mint az idősebb generációk, főként a közösségi média megjelenése miatt. „Ez kétségtelenül a legnagyobb társadalmi-kulturális változás korunkban. Az ő kommunikációjuk teljesen más, mint a miénk volt” – tette hozzá.
Ezért a tananyag olyan készségeket helyez előtérbe, mint az empátia, időgazdálkodás, ügyfél-kommunikáció, kritikus gondolkodás, valamint a digitális térben való eligazodás. A foglalkozások online zajlanak, de személyes interakciókat is megkövetelnek. A cél, hogy szeptemberig 10 000 fiatalt érjenek el a manchesteri régióban.
Másként kell tanítani az alfa generációt, mint a Z-t vagy az X-et kellett?
A szervezők szerint a készségek fejlesztése nemcsak a foglalkoztathatóságot növeli, hanem hozzájárul a mentális egészség megerősítéséhez is – különösen egy olyan korban, amikor egyre több fiatal küzd szorongással és depresszióval.
A programot a Manchesteri Egyetem és más helyi intézmények is támogatják, és tervezik a kiterjesztését fiatal elítéltekre, katonákra és menekültekre is.
Jogászok, közgazdászok, orvosok és katonai vezetők is helyet kaptak a Tisza-kormányban. A kabinetben erős a jogi és gazdasági háttér, de több tárcát kifejezetten az adott szakterület ismert szereplői vezethetnek majd. A leendő miniszterek között találni egyetemi dékánt, ortopéd sebészt, volt vezérkari főnököt és nemzetközi vállalatvezetőt is.
Még a tanévkezdés előtt folyósítanák a rászoruló családoknak a 100 ezer forintos iskolakezdési támogatást – erősítette meg Kátai-Németh Vilmos, a kedden kinevezett szociális- és családügyi miniszter a parlamenti bizottsági meghallgatásán.
Több mint száz oktató, kutató és egyetemi dolgozó írta alá a Budapesti Corvinus Egyetem szakszervezetének állásfoglalását, amely szerint a modellváltás súlyos károkat okozott az intézménynek. A dokumentumban az egyetemi autonómia helyreállítását, a KEKVA-rendszer megszüntetését és a szenátus újraválasztását követelik.
Lannert Judit oktatásügyi miniszter szerint az oktatás megújításának egyik iránya a mesterséges intelligencia beépítése lesz a rendszerbe.
Kilenc szakszervezet – az FDSZ-BME, az FDSZ-BCE, az FDSZ-MKE, az FDSZ-MOME, az FDSZ-PTE-SZD, az MZTSZ-Zeneakadémia, a TDDSZ PTE, a TDDSZ Kutatóhálózatok és a PSZ – közös kiáltványban fogalmazta meg a felsőoktatás kultúraváltásához szükséges elvi kereteket. A kezdeményezés célja, hogy alapot teremtsen a mögöttes szakpolitikai tartalom közös újragondolásához.
Az oktatás szinte teljes területéért Lannert Judit felel majd a frissen megjelent kormányrendelet alapján. A közneveléstől a felsőoktatáson és a felnőttképzésen át rálátása lesz a szakképzésre, valamint a gyermek- és ifjúságpolitikára is.
A politikus szerint a projekt jól példázza azt a „hatalmi gőgöt és arroganciát”, amely a Fidesz-kormány működését jellemezte. Azt ígérte, hogy a Tisza-kormány felülvizsgálja a beruházást, és egyeztetni fog Józsefváros önkormányzatával is.
