Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
A felmérés szerint a bölcsészet és művészeti képzéseken végzettek használják legkevésbé a megszerzett tudásukat a jelenlegi munkájukban.
A Diplomás Pályakövetési Rendszer (DPR) 2023-as felmérésében a 2022-ben végzett hallgatókat kérdezték meg munkaerőpiaci helyzetükről és arról, mennyire használják a végzettségükkel megszerzett tudásukat a jelenlegi munkájuk során. A válaszadók öt lehetőség közül választhattak: teljes mértékben, nagymértékben, közepes mértékben, kevéssé, vagy egyáltalán nem. Megnéztük, hogy képzési területenként hányan jelölték be az „egyáltalán nem” opciót.
A legmagasabb arányban a következő területeken jelezték a válaszadók, hogy nem használják a tanultakat:
Az itt végzett hallgatók közül sokan olyan munkakörben helyezkedtek el, ahol a tanulmányaik során megszerzett tudásuk kevésbé releváns.
Egyéb képzési területek helyzete
Bár nem olyan kiugró arányban, de más szakterületeken is jelentős azok száma, akik úgy érzik, nem tudják hasznosítani a végzettségüket:
Ezzel szemben az informatikai (4,3%) és pedagógusképzési (5,7%) területen végzettek sokkal ritkábban érezték úgy, hogy teljesen felesleges volt a tanulmányaik alatt megszerzett tudás.
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.