Ezekkel a képzési területekkel tudtak a legkevésbé elhelyezkedni a diplomás pályakezdők

A felmérés szerint a bölcsészet és művészeti képzéseken végzettek használják legkevésbé a megszerzett tudásukat a jelenlegi munkájukban.

A Diplomás Pályakövetési Rendszer (DPR) 2023-as felmérésében a 2022-ben végzett hallgatókat kérdezték meg munkaerőpiaci helyzetükről és arról, mennyire használják a végzettségükkel megszerzett tudásukat a jelenlegi munkájuk során. A válaszadók öt lehetőség közül választhattak: teljes mértékben, nagymértékben, közepes mértékben, kevéssé, vagy egyáltalán nem. Megnéztük, hogy képzési területenként hányan jelölték be az „egyáltalán nem” opciót.

A legmagasabb arányban a következő területeken jelezték a válaszadók, hogy nem használják a tanultakat:

  • Bölcsészettudomány: 25,2%
  • Művészet: 25%
  • Művészetközvetítés: 25%
  • Sporttudomány: 23,8%

Az itt végzett hallgatók közül sokan olyan munkakörben helyezkedtek el, ahol a tanulmányaik során megszerzett tudásuk kevésbé releváns.

Egyéb képzési területek helyzete

Bár nem olyan kiugró arányban, de más szakterületeken is jelentős azok száma, akik úgy érzik, nem tudják hasznosítani a végzettségüket:

  • Agrár: 22,4%
  • Társadalomtudomány: 20,1%
  • Természettudomány: 18,7%
  • Államtudományi: 16,3%
  • Jogi: 14,3%
  • Orvos- és egészségtudomány: 11,8%

Ezzel szemben az informatikai (4,3%) és pedagógusképzési (5,7%) területen végzettek sokkal ritkábban érezték úgy, hogy teljesen felesleges volt a tanulmányaik alatt megszerzett tudás.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.