Ezekkel a képzési területekkel tudtak a legkevésbé elhelyezkedni a diplomás pályakezdők

A felmérés szerint a bölcsészet és művészeti képzéseken végzettek használják legkevésbé a megszerzett tudásukat a jelenlegi munkájukban.

A Diplomás Pályakövetési Rendszer (DPR) 2023-as felmérésében a 2022-ben végzett hallgatókat kérdezték meg munkaerőpiaci helyzetükről és arról, mennyire használják a végzettségükkel megszerzett tudásukat a jelenlegi munkájuk során. A válaszadók öt lehetőség közül választhattak: teljes mértékben, nagymértékben, közepes mértékben, kevéssé, vagy egyáltalán nem. Megnéztük, hogy képzési területenként hányan jelölték be az „egyáltalán nem” opciót.

A legmagasabb arányban a következő területeken jelezték a válaszadók, hogy nem használják a tanultakat:

  • Bölcsészettudomány: 25,2%
  • Művészet: 25%
  • Művészetközvetítés: 25%
  • Sporttudomány: 23,8%

Az itt végzett hallgatók közül sokan olyan munkakörben helyezkedtek el, ahol a tanulmányaik során megszerzett tudásuk kevésbé releváns.

Egyéb képzési területek helyzete

Bár nem olyan kiugró arányban, de más szakterületeken is jelentős azok száma, akik úgy érzik, nem tudják hasznosítani a végzettségüket:

  • Agrár: 22,4%
  • Társadalomtudomány: 20,1%
  • Természettudomány: 18,7%
  • Államtudományi: 16,3%
  • Jogi: 14,3%
  • Orvos- és egészségtudomány: 11,8%

Ezzel szemben az informatikai (4,3%) és pedagógusképzési (5,7%) területen végzettek sokkal ritkábban érezték úgy, hogy teljesen felesleges volt a tanulmányaik alatt megszerzett tudás.

 

Hozzászólások

„Nem a betűkkel kellene kezdeni az olvasást” – Fóti Péter szerint a gyerekek nem úgy tanulnak, ahogy az iskola tanítja őket

Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.

Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.