Munkáshitel: 10 érdeklődő fiatalból 4 nem tudná felvenni

Minden tizedik érdeklődő fiatal munkajövedelme nem éri el a 150 ezer forintos minimumot.

Az Eduline-on is beszámoltunk arról, hogy 2025. január elsejétől már elérhető az új munkáshitel, amelyet azok a 17 évesnél idősebb, de 26 évesnél fiatalabbak igényelhetnek, akik nem jogosultak Diákhitelre, illetve nem szereztek felsőfokú képesítést.

A Bankmonitor kalkulátorát eddig mindegy 2 ezren töltötték ki, 40 százalékuk pedig az alábbi okok miatt nem jogosult a hitelre:

  • 11,34%-nek nincsen munkaviszonyuk vagy vállalkozásuk
  • 10,12%-nak a munkajövedelme nem érte el a 150 ezer forintos minimumot
  • 6,79%-nak 5 ezer forintnál nagyobb közteher-tartozása van
  • 6,61% jelenleg egy felsőoktatási intézmény hallgatója ezért nem jogosult
  • 6,37% már rendelkezik diplomával
  • 4,64% szerepel KHR listán
  • 3,66%-a az érdeklődőknek nem felel meg az életkori kritériumoknak
  • 3,19%-nak nincsen 3 hónapnál hosszabb TB jogviszonya
  • 0,61%-a pedig nem rendelkezik magyar lakcímmel.
Az adatokból látszik, hogy a legtöbben azért esnek mert, nincsen munkájuk vagy annyira keveset keresnek, hogy még a legjobb feltételeket kínáló banknál sem tudnának hitelt felvenni.

Fontos tudni, hogy a munkáshitel maximális összege 4 millió forint, amelynek futamideje maximum 10 év lehet. Ha a fiatal öt évig rendelkezik munkaviszonnyal Magyarországon, akkor a hitel számára kamatmentesen vehető fel.

A munkáshitelre a családosok plusz kedvezményeket is kapnak, amivel részletesen az alábbi cikkünkben foglalkoztunk:

 

 

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.