Munkáshitel: 10 érdeklődő fiatalból 4 nem tudná felvenni

Minden tizedik érdeklődő fiatal munkajövedelme nem éri el a 150 ezer forintos minimumot.

Az Eduline-on is beszámoltunk arról, hogy 2025. január elsejétől már elérhető az új munkáshitel, amelyet azok a 17 évesnél idősebb, de 26 évesnél fiatalabbak igényelhetnek, akik nem jogosultak Diákhitelre, illetve nem szereztek felsőfokú képesítést.

A Bankmonitor kalkulátorát eddig mindegy 2 ezren töltötték ki, 40 százalékuk pedig az alábbi okok miatt nem jogosult a hitelre:

  • 11,34%-nek nincsen munkaviszonyuk vagy vállalkozásuk
  • 10,12%-nak a munkajövedelme nem érte el a 150 ezer forintos minimumot
  • 6,79%-nak 5 ezer forintnál nagyobb közteher-tartozása van
  • 6,61% jelenleg egy felsőoktatási intézmény hallgatója ezért nem jogosult
  • 6,37% már rendelkezik diplomával
  • 4,64% szerepel KHR listán
  • 3,66%-a az érdeklődőknek nem felel meg az életkori kritériumoknak
  • 3,19%-nak nincsen 3 hónapnál hosszabb TB jogviszonya
  • 0,61%-a pedig nem rendelkezik magyar lakcímmel.

Az adatokból látszik, hogy a legtöbben azért esnek mert, nincsen munkájuk vagy annyira keveset keresnek, hogy még a legjobb feltételeket kínáló banknál sem tudnának hitelt felvenni.

Fontos tudni, hogy a munkáshitel maximális összege 4 millió forint, amelynek futamideje maximum 10 év lehet. Ha a fiatal öt évig rendelkezik munkaviszonnyal Magyarországon, akkor a hitel számára kamatmentesen vehető fel.

A munkáshitelre a családosok plusz kedvezményeket is kapnak, amivel részletesen az alábbi cikkünkben foglalkoztunk:

 

 

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.