Munkáshitel: 10 érdeklődő fiatalból 4 nem tudná felvenni

Minden tizedik érdeklődő fiatal munkajövedelme nem éri el a 150 ezer forintos minimumot.

Az Eduline-on is beszámoltunk arról, hogy 2025. január elsejétől már elérhető az új munkáshitel, amelyet azok a 17 évesnél idősebb, de 26 évesnél fiatalabbak igényelhetnek, akik nem jogosultak Diákhitelre, illetve nem szereztek felsőfokú képesítést.

A Bankmonitor kalkulátorát eddig mindegy 2 ezren töltötték ki, 40 százalékuk pedig az alábbi okok miatt nem jogosult a hitelre:

  • 11,34%-nek nincsen munkaviszonyuk vagy vállalkozásuk
  • 10,12%-nak a munkajövedelme nem érte el a 150 ezer forintos minimumot
  • 6,79%-nak 5 ezer forintnál nagyobb közteher-tartozása van
  • 6,61% jelenleg egy felsőoktatási intézmény hallgatója ezért nem jogosult
  • 6,37% már rendelkezik diplomával
  • 4,64% szerepel KHR listán
  • 3,66%-a az érdeklődőknek nem felel meg az életkori kritériumoknak
  • 3,19%-nak nincsen 3 hónapnál hosszabb TB jogviszonya
  • 0,61%-a pedig nem rendelkezik magyar lakcímmel.
Az adatokból látszik, hogy a legtöbben azért esnek mert, nincsen munkájuk vagy annyira keveset keresnek, hogy még a legjobb feltételeket kínáló banknál sem tudnának hitelt felvenni.

Fontos tudni, hogy a munkáshitel maximális összege 4 millió forint, amelynek futamideje maximum 10 év lehet. Ha a fiatal öt évig rendelkezik munkaviszonnyal Magyarországon, akkor a hitel számára kamatmentesen vehető fel.

A munkáshitelre a családosok plusz kedvezményeket is kapnak, amivel részletesen az alábbi cikkünkben foglalkoztunk:

 

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.