Az általános iskola elvégzése után tízből hat diák a szakképzésben tanul tovább.
Varga-Bajusz Veronika, a Kulturális és Innovációs Minisztérium felsőoktatásért felelős államtitkára szerint idén ősszel több mint 320 ezer diák kezdte meg a tanévet valamelyik szakképző intézményben. Tízből pedig hatan a szakképzést választják az általános iskola nyolcadik osztálya után, aminek arányát a kormány tovább akarja erősíteni – írja a z MTI.
A miniszter a Család24 című műsorban közölte, hogy az elmúlt három évben megduplázták azoknak a számát, akik technikum után a felsőoktatásban folytatták tanulmányaikat.
Kitért arra is, hogy szeptember 10. és 15. között Lyonban tartották a szakmák olimpiáját, ahol 70 ország indulói közül Magyarország a 10. helyen végzett. A világversenyen 25 magyar fiatal 21 szakmában versenyzett, 12-en kiválósági érmet szereztek, ketten bronzérmet nyertek és 1+1 aranyérem született.
A műsorban a munkáshitelről is szó esett, amit a tervek szerint 2025. január 1-től vezet be a kormány. Varga-Bajusz Veronika a kormány terveiről elmondta:
„egy olyan több millió forintos konstrukcióban gondolkodnak, amely a szakképzésben, technikumban végzett fiatalok életkezdését, karrierkezdését segíti.”
Ezért a diákhitelnél bevezetett támogatási formákhoz hasonlókat terveznek a munkáshitelnél is. Ilyen lenne például a gyerekek után járó kedvezmények.
Tízből hat magyar egyetem rosszabbul szerepelt, három megtartotta pozícióját, és mindössze egyetlen egyetem tudott előrelépni Quacquarelli Symonds legfrissebb, 2027-es nemzetközi egyetemi rangsorában.
A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.
Mutatjuk, mennyivel emelkedhetnek a pedagógusbérek a tervezett korrekció után.
A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.
Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.
Ha most szóbeliztek magyarból az érettségin, teszteljétek a tudásotokat a magyar költőkből.
Közzétették a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója – 2025” pályázat díjazottjainak listáját. Az elismerést azok az általános iskolás diákok nyerhették el, akik a tanulásban és a sportban egyaránt kiemelkedő eredményeket értek el a 2024/2025-ös tanévben.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik.
