Az általános iskola elvégzése után tízből hat diák a szakképzésben tanul tovább.
Varga-Bajusz Veronika, a Kulturális és Innovációs Minisztérium felsőoktatásért felelős államtitkára szerint idén ősszel több mint 320 ezer diák kezdte meg a tanévet valamelyik szakképző intézményben. Tízből pedig hatan a szakképzést választják az általános iskola nyolcadik osztálya után, aminek arányát a kormány tovább akarja erősíteni – írja a z MTI.
A miniszter a Család24 című műsorban közölte, hogy az elmúlt három évben megduplázták azoknak a számát, akik technikum után a felsőoktatásban folytatták tanulmányaikat.
Kitért arra is, hogy szeptember 10. és 15. között Lyonban tartották a szakmák olimpiáját, ahol 70 ország indulói közül Magyarország a 10. helyen végzett. A világversenyen 25 magyar fiatal 21 szakmában versenyzett, 12-en kiválósági érmet szereztek, ketten bronzérmet nyertek és 1+1 aranyérem született.
A műsorban a munkáshitelről is szó esett, amit a tervek szerint 2025. január 1-től vezet be a kormány. Varga-Bajusz Veronika a kormány terveiről elmondta:
„egy olyan több millió forintos konstrukcióban gondolkodnak, amely a szakképzésben, technikumban végzett fiatalok életkezdését, karrierkezdését segíti.”
Ezért a diákhitelnél bevezetett támogatási formákhoz hasonlókat terveznek a munkáshitelnél is. Ilyen lenne például a gyerekek után járó kedvezmények.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
