Magyar éremeső a szakmák olimpiáján

A WorldSkills világversenyen közel 69 országból mintegy 1400 fiatal szakember mérte össze a tudását 59 hivatalos versenyszámban és 3 bemutató szakmában.

Az idei WorldSkills világversenyt szeptember 10-15. között tartották a franciaországi Lyonban, amelyen Magyarországot 25 versenyző képviselte. A magyar diákok remelül szerepeltek a nemzetközi megmérettetésen, főleg az informatikusok:

  • Mrakovics Olivér a webfejlesztők versenyében aranyérmet
  • Koncsik Zsolt informatikai rendszerüzemeltetésben bronzérmet nyert.

Stefán Kornél pedig szoftverfejlesztésben lett bronzérmes, de mellette egy részverseny leggyorsabbjaként aranyérmet kapott - írja az MTI.

Rajtuk kívül a szakmájában elért kiemelkedő teljesítményéért 18 magyar versenyző kapott kiválósági érmet, így összesítésben a magyar küldöttség az előkelő tizedik helyen zárt.

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a nappali képzésre járó középiskolások kicsivel több, mint fele (53 százaléka), mintegy 227 ezer diák szakképző iskolában, technikumban vagy pedig szakgimnáziumban tanul.

Az előző tanévhez képest a szakképző iskolákban tanulók száma 18 százalékkal nőtt, így már ilyen intézménybe 156 ezer fiatal jár. A szakképző iskolákban leginkább műszaki, ipari és építőipari képzések a legnépszerűbben, ezen belül a legtöbben szakácsnak (4 ezren), kereskedelmi értékesítőnek (4 ezren), hegesztőnek (3 ezren) és villanyszerelőnek (2,7 ezren) tanulnak.

A technikumi, szakgimnáziumi képzések közül  a tanulók közel kétharmada a szolgáltatás, a műszaki, ipari és építőipari területek, valamint az üzleti ismeretek, ügyvitel képzésein tanul. Ezek közül a legtöbben, 9 ezren pénzügyi-számviteli ügyintéző végzettséget szeretnének.

 

 

 

 

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.