Hamis főiskolai bizonyítványal jelentkezett az állásra, kiderült, nem is létezik az elvégzett szak

Már másodjára próbálkozott a hamis iratokkal.

A Kecskeméti Járási Ügyészség közokirat-hamisítás miatt vádat emelt azzal a nővel szemben, aki két alkalommal is hamis főiskolai bizonyítvánnyal próbált munkát szerezni – írja a HVG.

2023-ban a vádlott nő, hogy megkapjon egy állást, olyan hamis főiskolai bizonyítványt nyújtott be, amely szerint rendelkezett a magán-munkaközvetítői tevékenységhez szükséges végzettséggel. A nő meg is kapta az állást, ugyanis eleinte a cég nem tudta, hogy hamis a bizonyítványa. Mindez csak akkor derült ki, amikor regisztrálni akarták a kormányhivatalnál, ahol ellenőrizték a papírokat.

Mint kiderült nem csak azért volt hamis a bizonyítványa, mert nem végezte el az abban feltüntetett pénzügyi és számviteli ügyintéző képzést, hanem nem is létezett olyan szak a megjelölt főiskolán.

Az eljárás során az is kiderült, hogy nem ez volt az első eset, a vádlott már egy évvel korábban is így szeretett volna állást szerezni magának. Akkor egy munkaerő-kölcsönzésre jogosító nyilvántartásba be is jegyezték. Az ügyészség pénzbüntetés kiszabását indítványozta, az ügyben pedig a Kecskeméti Járásbíróság fog döntést hozni.

 

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.