Ismét emelkedtek az albérletárak: Debrecen nemsokára beéri Budapestet

A dél-dunántúli, valamint az észak- és dél-alföldi régióban nagyobb drágulás volt tapasztalható, mint a fővárosban.

  • Eduline/MTI

Egy hónap alatt országosan 0,7 százalékkal, a fővárosban pedig 1,4 százalékkal drágultak az ingatlanok bérleti díjai – olvasható az MTI által közzétett Központi Statisztikai Hivatal (KSH) és az ingatlan.com lakbérindexében.

Az áprilisi megtorpanás után májusban bekövetkezett egy újabb drágulás. Az ingatlan.com adatai szerint az átlagos havi bérleti díj Budapesten jelenleg 250 ezer forint. Ennél kicsivel drágábbak a XI. és a XIII. kerületben található albérletek, ahol átlagosan 260 ezer forintot kell fizetni a lakhatásért.

A legnagyobb kínálattal rendelkező vármegyeszékhelyek városai közül kiemelkedik Debrecen, ahol június elején a 230 ezer forintos átlag bérleti díj volt a jellemző, ami már megközelíti a budapesti árakat.

A szegedi albérleteket ennél alacsonyabb áron,159 ezer forintért adják ki, a pécsiek 140 ezer, a győriek pedig 180 ezer forintnál tartottak június elején. Miskolcon viszont ezeknél is alacsonyabbak az árak, átlagértékük havonta 110 ezer forint volt a hónap elején.

„Az albérletek drágulásának oka elsősorban az átlagfizetések jelentős, két számjegyű emelkedése, ugyanakkor a jelenlegi bérleti díjak már súrolják a fizetőképesség felső határát”

- nyilatkozta Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.