A dél-dunántúli, valamint az észak- és dél-alföldi régióban nagyobb drágulás volt tapasztalható, mint a fővárosban.
Egy hónap alatt országosan 0,7 százalékkal, a fővárosban pedig 1,4 százalékkal drágultak az ingatlanok bérleti díjai – olvasható az MTI által közzétett Központi Statisztikai Hivatal (KSH) és az ingatlan.com lakbérindexében.
Az áprilisi megtorpanás után májusban bekövetkezett egy újabb drágulás. Az ingatlan.com adatai szerint az átlagos havi bérleti díj Budapesten jelenleg 250 ezer forint. Ennél kicsivel drágábbak a XI. és a XIII. kerületben található albérletek, ahol átlagosan 260 ezer forintot kell fizetni a lakhatásért.
A legnagyobb kínálattal rendelkező vármegyeszékhelyek városai közül kiemelkedik Debrecen, ahol június elején a 230 ezer forintos átlag bérleti díj volt a jellemző, ami már megközelíti a budapesti árakat.
A szegedi albérleteket ennél alacsonyabb áron,159 ezer forintért adják ki, a pécsiek 140 ezer, a győriek pedig 180 ezer forintnál tartottak június elején. Miskolcon viszont ezeknél is alacsonyabbak az árak, átlagértékük havonta 110 ezer forint volt a hónap elején.
„Az albérletek drágulásának oka elsősorban az átlagfizetések jelentős, két számjegyű emelkedése, ugyanakkor a jelenlegi bérleti díjak már súrolják a fizetőképesség felső határát”
- nyilatkozta Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.
Tízből hat magyar egyetem rosszabbul szerepelt, három megtartotta pozícióját, és mindössze egyetlen egyetem tudott előrelépni Quacquarelli Symonds legfrissebb, 2027-es nemzetközi egyetemi rangsorában.
A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.
Mutatjuk, mennyivel emelkedhetnek a pedagógusbérek a tervezett korrekció után.
A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.
Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.
Ha most szóbeliztek magyarból az érettségin, teszteljétek a tudásotokat a magyar költőkből.
Közzétették a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója – 2025” pályázat díjazottjainak listáját. Az elismerést azok az általános iskolás diákok nyerhették el, akik a tanulásban és a sportban egyaránt kiemelkedő eredményeket értek el a 2024/2025-ös tanévben.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik.
