Rosszabb a munkamoráljuk, politikailag aktívabbak és kevesebb gyakorlati készséggel rendelkeznek egy amerikai felmérés szerint.
A munkáltatók egyre inkább vonakodnak friss diplomásokat alkalmazni - írta meg az Erudera az Intelligent online oktatási magazin felmérésére hivatkozva.
A lap 1,268 üzleti vezetőt kérdezett meg idén májusban, amiből kiderült, hogy az elmúlt öt évben, mióta az 1995 és 2010 között születettek, vagyis a Z generáció belépett a munkaerőpiacra, a munkáltatók 51 százaléka aggódik a munkaerő miatt.
„Mindig is sok vita volt arról, hogy érdemes-e friss diplomásokat alkalmazni, mert általában úgy gondolják, hogy hiányoznak készségeik, és nem elég felkészültek a munkára. Az elmúlt hónapokban azonban fokozódott az aggodalom amiatt, hogy a Z generáció tagjai politikailag sokkal aktívabbak és erőteljesebben fejezik ki nézeteiket az élet minden területén, beleértve a munkahelyet is” – magyarázza Huy Nguyen oktatási és karrierfejlesztési tanácsadó.
A felmérés alapján a vállalkozások 64 százaléka fél friss diplomásokat alkalmazni, és 65 százalékuk a gyenge munkamorált említi elsődleges aggályként. Emellett 57 százalékuk szerint a Z generációs diplomásoknak túl magas fizetési elvárásaik vannak. Amikor konkrétan a Z generációra kérdeztek rá, a válaszadók 84 százaléka mondta, hogy magasabb fizetést várnak el, mint az előző generációk, és 79 százalékuk szerint rosszabb a munkamoráljuk.
A megkérdezettek szerint a Z generációs friss diplomások egyéb jellemzői közé tartozik a mentális szívósság hiánya (67 százalék) és a rosszabb szociális készségek (60 százalék). Körülbelül 57 százalékuk szerint nehezebb őket betanítani is.
„A munkáltatóknak óvatosnak kell lenniük, hogy ne általánosítsanak, amikor a Z generációról beszélnek” – mondja Nguyen, hozzátette, hogy a friss diplomásoknak fel kell készülniük arra, hogy megcáfolják a velük kapcsolatos sztereotípiákat.
A felmérés során a megkérdezettek mindössze 6 százaléka nyilatkozott úgy, hogy kevésbé aggódnak a Z generációs munkaerő miatt.
Nem két lépcsőben, nem idén és nem 25 százalékot emel a kormány. 2027-től átlagosan 21,5 százalékkal emelkedik a nevelést-oktatást segítő dolgozók nettó bére – jelentette be Magyar Péter miniszterelnök a jövő évi költségvetés terveinek ismertetésekor.
„Ma eljött a bosszú napja” - olvasható abban a levélben, melyet több médiaszolgáltató is megkapott október 19-én. Ebben több tucat budapesti és vidéki iskola szerepel, hogy az épületben robbanószerkezetet helyeztek el.
Több budapesti kerületben is szükség volt arra, hogy az átvizsgálás idejére elhelyezzék a diákokat.
Christopher Nolan Csillagok között című filmjében Cooper egy iskolai beszélgetés során szembesül azzal, milyen abszurd következtetésekre juthatunk, ha egyetlen adattal próbálunk leírni valami összetettet. Az iskolában mégis nap mint nap ezt tesszük. Egy számot rendelünk a gyerek teljesítményéhez, majd úgy kezeljük, mintha az a tudásáról is teljes képet adna. Az ötös jó tanulót, a kettes gyengét jelent. A bizonyítvány lezárja a vitát. Ritkán kérdezzük meg, mit mond valójában az osztályzat, és mit takar el. Vélemény
Korszerű tanulási tereket, a pedagógusok és az oktatást segítő dolgozók bérezésének javítását, az egyetemi bérkülönbségek csökkentését, valamint az ifjúságpolitikára fordított keret megduplázását is ígéri Lannert Judit. A 2027-es költségvetésben az oktatási egyenlőtlenségek mérséklésére és a diákok jóllétének javítására helyeznék a hangsúlyt.
A Tisza egyik legfontosabb kampányígérete szerint még idén jött volna az emelés, ami végül 2027-ben teljesül.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Vajdasági és erdélyi iskolákat is érintett a bombafenyegetés.
Mutatjuk az új dátumot.
