Rosszabb a munkamoráljuk, politikailag aktívabbak és kevesebb gyakorlati készséggel rendelkeznek egy amerikai felmérés szerint.
A munkáltatók egyre inkább vonakodnak friss diplomásokat alkalmazni - írta meg az Erudera az Intelligent online oktatási magazin felmérésére hivatkozva.
A lap 1,268 üzleti vezetőt kérdezett meg idén májusban, amiből kiderült, hogy az elmúlt öt évben, mióta az 1995 és 2010 között születettek, vagyis a Z generáció belépett a munkaerőpiacra, a munkáltatók 51 százaléka aggódik a munkaerő miatt.
„Mindig is sok vita volt arról, hogy érdemes-e friss diplomásokat alkalmazni, mert általában úgy gondolják, hogy hiányoznak készségeik, és nem elég felkészültek a munkára. Az elmúlt hónapokban azonban fokozódott az aggodalom amiatt, hogy a Z generáció tagjai politikailag sokkal aktívabbak és erőteljesebben fejezik ki nézeteiket az élet minden területén, beleértve a munkahelyet is” – magyarázza Huy Nguyen oktatási és karrierfejlesztési tanácsadó.
A felmérés alapján a vállalkozások 64 százaléka fél friss diplomásokat alkalmazni, és 65 százalékuk a gyenge munkamorált említi elsődleges aggályként. Emellett 57 százalékuk szerint a Z generációs diplomásoknak túl magas fizetési elvárásaik vannak. Amikor konkrétan a Z generációra kérdeztek rá, a válaszadók 84 százaléka mondta, hogy magasabb fizetést várnak el, mint az előző generációk, és 79 százalékuk szerint rosszabb a munkamoráljuk.
A megkérdezettek szerint a Z generációs friss diplomások egyéb jellemzői közé tartozik a mentális szívósság hiánya (67 százalék) és a rosszabb szociális készségek (60 százalék). Körülbelül 57 százalékuk szerint nehezebb őket betanítani is.
„A munkáltatóknak óvatosnak kell lenniük, hogy ne általánosítsanak, amikor a Z generációról beszélnek” – mondja Nguyen, hozzátette, hogy a friss diplomásoknak fel kell készülniük arra, hogy megcáfolják a velük kapcsolatos sztereotípiákat.
A felmérés során a megkérdezettek mindössze 6 százaléka nyilatkozott úgy, hogy kevésbé aggódnak a Z generációs munkaerő miatt.
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
