Rosszabb a munkamoráljuk, politikailag aktívabbak és kevesebb gyakorlati készséggel rendelkeznek egy amerikai felmérés szerint.
A munkáltatók egyre inkább vonakodnak friss diplomásokat alkalmazni - írta meg az Erudera az Intelligent online oktatási magazin felmérésére hivatkozva.
A lap 1,268 üzleti vezetőt kérdezett meg idén májusban, amiből kiderült, hogy az elmúlt öt évben, mióta az 1995 és 2010 között születettek, vagyis a Z generáció belépett a munkaerőpiacra, a munkáltatók 51 százaléka aggódik a munkaerő miatt.
„Mindig is sok vita volt arról, hogy érdemes-e friss diplomásokat alkalmazni, mert általában úgy gondolják, hogy hiányoznak készségeik, és nem elég felkészültek a munkára. Az elmúlt hónapokban azonban fokozódott az aggodalom amiatt, hogy a Z generáció tagjai politikailag sokkal aktívabbak és erőteljesebben fejezik ki nézeteiket az élet minden területén, beleértve a munkahelyet is” – magyarázza Huy Nguyen oktatási és karrierfejlesztési tanácsadó.
A felmérés alapján a vállalkozások 64 százaléka fél friss diplomásokat alkalmazni, és 65 százalékuk a gyenge munkamorált említi elsődleges aggályként. Emellett 57 százalékuk szerint a Z generációs diplomásoknak túl magas fizetési elvárásaik vannak. Amikor konkrétan a Z generációra kérdeztek rá, a válaszadók 84 százaléka mondta, hogy magasabb fizetést várnak el, mint az előző generációk, és 79 százalékuk szerint rosszabb a munkamoráljuk.
A megkérdezettek szerint a Z generációs friss diplomások egyéb jellemzői közé tartozik a mentális szívósság hiánya (67 százalék) és a rosszabb szociális készségek (60 százalék). Körülbelül 57 százalékuk szerint nehezebb őket betanítani is.
„A munkáltatóknak óvatosnak kell lenniük, hogy ne általánosítsanak, amikor a Z generációról beszélnek” – mondja Nguyen, hozzátette, hogy a friss diplomásoknak fel kell készülniük arra, hogy megcáfolják a velük kapcsolatos sztereotípiákat.
A felmérés során a megkérdezettek mindössze 6 százaléka nyilatkozott úgy, hogy kevésbé aggódnak a Z generációs munkaerő miatt.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
