Friss felmérés: nehéz együtt dolgozni friss diplomásokkal a munkáltatók szerint

Rosszabb a munkamoráljuk, politikailag aktívabbak és kevesebb gyakorlati készséggel rendelkeznek egy amerikai felmérés szerint.

  • Tornyos Kata

A munkáltatók egyre inkább vonakodnak friss diplomásokat alkalmazni - írta meg az Erudera az Intelligent online oktatási magazin felmérésére hivatkozva.

A lap 1,268 üzleti vezetőt kérdezett meg idén májusban, amiből kiderült, hogy az elmúlt öt évben, mióta az 1995 és 2010 között születettek, vagyis a Z generáció belépett a munkaerőpiacra, a munkáltatók 51 százaléka aggódik a munkaerő miatt.

„Mindig is sok vita volt arról, hogy érdemes-e friss diplomásokat alkalmazni, mert általában úgy gondolják, hogy hiányoznak készségeik, és nem elég felkészültek a munkára. Az elmúlt hónapokban azonban fokozódott az aggodalom amiatt, hogy a Z generáció tagjai politikailag sokkal aktívabbak és erőteljesebben fejezik ki nézeteiket az élet minden területén, beleértve a munkahelyet is” – magyarázza Huy Nguyen oktatási és karrierfejlesztési tanácsadó.

A felmérés alapján a vállalkozások 64 százaléka fél friss diplomásokat alkalmazni, és 65 százalékuk a gyenge munkamorált említi elsődleges aggályként. Emellett 57 százalékuk szerint a Z generációs diplomásoknak túl magas fizetési elvárásaik vannak. Amikor konkrétan a Z generációra kérdeztek rá, a válaszadók 84 százaléka mondta, hogy magasabb fizetést várnak el, mint az előző generációk, és 79 százalékuk szerint rosszabb a munkamoráljuk.

A megkérdezettek szerint a Z generációs friss diplomások egyéb jellemzői közé tartozik a mentális szívósság hiánya (67 százalék) és a rosszabb szociális készségek (60 százalék). Körülbelül 57 százalékuk szerint nehezebb őket betanítani is.

„A munkáltatóknak óvatosnak kell lenniük, hogy ne általánosítsanak, amikor a Z generációról beszélnek” – mondja Nguyen, hozzátette, hogy a friss diplomásoknak fel kell készülniük arra, hogy megcáfolják a velük kapcsolatos sztereotípiákat.

A felmérés során a megkérdezettek mindössze 6 százaléka nyilatkozott úgy, hogy kevésbé aggódnak a Z generációs munkaerő miatt.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.