Még egy statisztika, amiben Európában utolsók a magyarok

A magyarok csupán 28,2%-a lát rövid távon is üzleti lehetőséget, ami Európában a legalacsonyabb és világszinten is a második legalacsonyabb.

A Global Entrepreneurship Monitor (GEM) frissen közzétett magyar eredményeiből, amelynek hazai adatait a Budapesti Gazdasági Egyetem gyűjtötte, kiderült, hogy hiába nem lát a megkérdezett magyarok mintegy 70 százaléka rövid távon jó üzleti lehetőséget, mégis a válallkozási aktivitás továbbra is stabil, a vállalkozói lét megítélése pozitív, a legfontosabb motiváció pedig a megélhetés lett.

Az elmúlt évben 3,5%-ra nőtt a vállalkozásukkal felhagyók aránya, ami főként üzleti okokra vezethető vissza. Az üzleti lehetőségeket rövid távon látók aránya 28,2%, ami Európában a legalacsonyabb, de világviszonylatban is a második legkisebb érték.

Érdekes, hogy ennek ellenére a vállalkozói lét megítélése továbbra is pozitív: a magyar lakosság nagy része szerint a vállalkozók magas státusszal rendelkeznek és nagy médiafigyelmet kapnak. A magyarok közel fele szerint könnyű vállalkozást indítani, mégis sokan ismernek olyanokat, akik az elmúlt két évben vállalkozást indítottak.

A megélhetés biztosítása vált a legfontosabb vállalkozásindítási motivációvá, ami a korai szakaszban lévő vállalkozások 89,8%-ánál, míg a bejáratott vállalkozások 84,5%-ánál jelent meg. Ez az előző évhez képest 23,1, illetve 12,8 százalékpontos növekedést mutat. Arról nem is beszélve, hogy a hatalmas vagyon, illetve magas jövedelem elérése mint motiváció szintén jelentősen növekedett: a korai szakaszban lévő vállalkozók esetén az elmúlt két évben tapasztalt 32,5-37,0% közötti sávból 80,1%-ra, míg a bejáratott vállalkozók esetén a 18,3-19,2%-os intervallumból 75%-ra nőtt.

Az új vállalkozásindításokat itthon a kudarctól való félelem nem akadályozza jelentősen, a nemzetközi szinten is alacsony 42,3%-os aránnyal. A felmérésből kiderült, hogy a működő vállalkozások többsége optimista: a korai szakaszban lévők 68,4%-a és a bejáratott vállalkozások 78,6%-a bízik abban, hogy öt év múlva is jelen lesznek a piacon.

 

 

Hozzászólások

„A gólyatábor nem egy teljesítményteszt” – miért megyünk bele olyan dolgokba is, amelyeket valójában nem akarunk?

A gólyatábor egyszerre lehet az egyetemi évek izgalmas kezdete és komoly lelki próbatétel. Hol ér véget a komfortzónából való kilépés, és hol kezdődik a személyes határok átlépése? Miért megy bele valaki egy megalázó feladatba csak azért, mert mindenki más is megcsinálja, és miért élnek tovább évről évre a durva beavatási rítusok? A témáról Karkecz Virág pszichológussal beszélgettünk.

Túlzsúfolt óvodai csoportok, vitatott iskolaérettségi szabályok és növekvő adminisztráció: közös szakmai tervezettel állt elő a PSZ és a PDSZ

A két pedagógus-szakszervezet szerint sürgős, rendszerszintű változtatásokra van szükség az óvodai nevelésben, ezért közös szakmai tervezetben foglalták össze, hogyan változtatnának többek között a szakember-ellátottságon, a dolgozók bérezésén és munkakörülményein, az SNI-s és BTMN-es gyerekek ellátásán, valamint az óvodák finanszírozásán.