A magyarok csupán 28,2%-a lát rövid távon is üzleti lehetőséget, ami Európában a legalacsonyabb és világszinten is a második legalacsonyabb.
A Global Entrepreneurship Monitor (GEM) frissen közzétett magyar eredményeiből, amelynek hazai adatait a Budapesti Gazdasági Egyetem gyűjtötte, kiderült, hogy hiába nem lát a megkérdezett magyarok mintegy 70 százaléka rövid távon jó üzleti lehetőséget, mégis a válallkozási aktivitás továbbra is stabil, a vállalkozói lét megítélése pozitív, a legfontosabb motiváció pedig a megélhetés lett.
Az elmúlt évben 3,5%-ra nőtt a vállalkozásukkal felhagyók aránya, ami főként üzleti okokra vezethető vissza. Az üzleti lehetőségeket rövid távon látók aránya 28,2%, ami Európában a legalacsonyabb, de világviszonylatban is a második legkisebb érték.
Érdekes, hogy ennek ellenére a vállalkozói lét megítélése továbbra is pozitív: a magyar lakosság nagy része szerint a vállalkozók magas státusszal rendelkeznek és nagy médiafigyelmet kapnak. A magyarok közel fele szerint könnyű vállalkozást indítani, mégis sokan ismernek olyanokat, akik az elmúlt két évben vállalkozást indítottak.
A megélhetés biztosítása vált a legfontosabb vállalkozásindítási motivációvá, ami a korai szakaszban lévő vállalkozások 89,8%-ánál, míg a bejáratott vállalkozások 84,5%-ánál jelent meg. Ez az előző évhez képest 23,1, illetve 12,8 százalékpontos növekedést mutat. Arról nem is beszélve, hogy a hatalmas vagyon, illetve magas jövedelem elérése mint motiváció szintén jelentősen növekedett: a korai szakaszban lévő vállalkozók esetén az elmúlt két évben tapasztalt 32,5-37,0% közötti sávból 80,1%-ra, míg a bejáratott vállalkozók esetén a 18,3-19,2%-os intervallumból 75%-ra nőtt.
Az új vállalkozásindításokat itthon a kudarctól való félelem nem akadályozza jelentősen, a nemzetközi szinten is alacsony 42,3%-os aránnyal. A felmérésből kiderült, hogy a működő vállalkozások többsége optimista: a korai szakaszban lévők 68,4%-a és a bejáratott vállalkozások 78,6%-a bízik abban, hogy öt év múlva is jelen lesznek a piacon.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
