Még egy statisztika, amiben Európában utolsók a magyarok

A magyarok csupán 28,2%-a lát rövid távon is üzleti lehetőséget, ami Európában a legalacsonyabb és világszinten is a második legalacsonyabb.

A Global Entrepreneurship Monitor (GEM) frissen közzétett magyar eredményeiből, amelynek hazai adatait a Budapesti Gazdasági Egyetem gyűjtötte, kiderült, hogy hiába nem lát a megkérdezett magyarok mintegy 70 százaléka rövid távon jó üzleti lehetőséget, mégis a válallkozási aktivitás továbbra is stabil, a vállalkozói lét megítélése pozitív, a legfontosabb motiváció pedig a megélhetés lett.

Az elmúlt évben 3,5%-ra nőtt a vállalkozásukkal felhagyók aránya, ami főként üzleti okokra vezethető vissza. Az üzleti lehetőségeket rövid távon látók aránya 28,2%, ami Európában a legalacsonyabb, de világviszonylatban is a második legkisebb érték.

Érdekes, hogy ennek ellenére a vállalkozói lét megítélése továbbra is pozitív: a magyar lakosság nagy része szerint a vállalkozók magas státusszal rendelkeznek és nagy médiafigyelmet kapnak. A magyarok közel fele szerint könnyű vállalkozást indítani, mégis sokan ismernek olyanokat, akik az elmúlt két évben vállalkozást indítottak.

A megélhetés biztosítása vált a legfontosabb vállalkozásindítási motivációvá, ami a korai szakaszban lévő vállalkozások 89,8%-ánál, míg a bejáratott vállalkozások 84,5%-ánál jelent meg. Ez az előző évhez képest 23,1, illetve 12,8 százalékpontos növekedést mutat. Arról nem is beszélve, hogy a hatalmas vagyon, illetve magas jövedelem elérése mint motiváció szintén jelentősen növekedett: a korai szakaszban lévő vállalkozók esetén az elmúlt két évben tapasztalt 32,5-37,0% közötti sávból 80,1%-ra, míg a bejáratott vállalkozók esetén a 18,3-19,2%-os intervallumból 75%-ra nőtt.

Az új vállalkozásindításokat itthon a kudarctól való félelem nem akadályozza jelentősen, a nemzetközi szinten is alacsony 42,3%-os aránnyal. A felmérésből kiderült, hogy a működő vállalkozások többsége optimista: a korai szakaszban lévők 68,4%-a és a bejáratott vállalkozások 78,6%-a bízik abban, hogy öt év múlva is jelen lesznek a piacon.

 

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.