Hiába nőtt az átlagbér, a magyarok fele nettóban még mindig 355 ezer forint alatt keres

A KSH legfrissebb adatai szerint márciusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete juttatásokkal együtt 658 400 Ft volt, amit nettóban közel 453 ezer forintot tett ki. A mediánbér továbbra sem érte el nettóban a 400 ezret.

A bruttó átlagkereset 13,9, a nettó átlagkereset 13,7, a reálkereset pedig 9,9%-kal nőtt az egy évvel korábbihoz képest. A bruttó kereset mediánértéke 510 000, a nettó kereset mediánértéke 354 500 forintot ért el, 15,7, illetve 15,9%-kal haladta meg az előző év azonos időszakit - olvasható a KSH oldalán.

Ehhez képest a rendszeres bruttó átlagkereset, amiben nincsen benne a prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás, 598 400 forint volt, ami közel 15 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 437 800 forintot tett ki, ami közel 14 százalékkal volt magasabb az előző évi márciusi adatoknál.

Jó hír, hogy a reálkereset közel 10 százalékkal nőtt, míg az árak csak 3,6 százalékkal emelkedtek tavaly márciushoz képest.

A bruttó mediánbér (vagyis amelynél az emberek fele többet, másik fele kevesebbet keres) 510 000 forint volt, ami kedvezményekkel együtt nettóban mindössze 354 500 forintot takart.

Hogy a nettó mediánbért nem olyan könnyű, például állami egyetemi dolgozóként elérni jól mutatja, hogy van olyan egyetemi adjunktus, aki két diplomával és doktori fokozattal 279 ezer 300 forintot keres, de olyan egyetemi oktatóra is van példa, aki  nettó 323 ezer forintot keres 33 év oktatói és kutatói munka után.

A felsőoktatási dolgozók aggasztó bérhelyzetével részletesen ebben a cikkünkben foglalkoztunk:

 

 

 

 

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Minisztérium a csömöri iskolaigazgató kinevezéséről: Lannert Judit nem gondolta meg magát, a tankerület kommunikált félre

Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium szerint Lannert Judit nem változtatta meg a csömöri iskola igazgatójának kinevezéséről szóló korábbi döntését. A tárca lapunknak azt írta, egyetlen miniszteri döntés született Bátovszky János megbízásáról, a félreértést pedig a Dunakeszi Tankerületi Központ hibás kommunikációja okozta. A minisztérium azt is elárulta, miért hosszabbították meg egy évvel az igazgató megbízását.