Hiába nőtt az átlagbér, a magyarok fele nettóban még mindig 355 ezer forint alatt keres

A KSH legfrissebb adatai szerint márciusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete juttatásokkal együtt 658 400 Ft volt, amit nettóban közel 453 ezer forintot tett ki. A mediánbér továbbra sem érte el nettóban a 400 ezret.

A bruttó átlagkereset 13,9, a nettó átlagkereset 13,7, a reálkereset pedig 9,9%-kal nőtt az egy évvel korábbihoz képest. A bruttó kereset mediánértéke 510 000, a nettó kereset mediánértéke 354 500 forintot ért el, 15,7, illetve 15,9%-kal haladta meg az előző év azonos időszakit - olvasható a KSH oldalán.

Ehhez képest a rendszeres bruttó átlagkereset, amiben nincsen benne a prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás, 598 400 forint volt, ami közel 15 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 437 800 forintot tett ki, ami közel 14 százalékkal volt magasabb az előző évi márciusi adatoknál.

Jó hír, hogy a reálkereset közel 10 százalékkal nőtt, míg az árak csak 3,6 százalékkal emelkedtek tavaly márciushoz képest.

A bruttó mediánbér (vagyis amelynél az emberek fele többet, másik fele kevesebbet keres) 510 000 forint volt, ami kedvezményekkel együtt nettóban mindössze 354 500 forintot takart.

Hogy a nettó mediánbért nem olyan könnyű, például állami egyetemi dolgozóként elérni jól mutatja, hogy van olyan egyetemi adjunktus, aki két diplomával és doktori fokozattal 279 ezer 300 forintot keres, de olyan egyetemi oktatóra is van példa, aki  nettó 323 ezer forintot keres 33 év oktatói és kutatói munka után.

A felsőoktatási dolgozók aggasztó bérhelyzetével részletesen ebben a cikkünkben foglalkoztunk:

 

 

 

 

Hozzászólások

Pukli István: „A szöveges értékelés önmagában nem oldja meg az osztályozás problémáját”

Christopher Nolan Csillagok között című filmjében Cooper egy iskolai beszélgetés során szembesül azzal, milyen abszurd következtetésekre juthatunk, ha egyetlen adattal próbálunk leírni valami összetettet. Az iskolában mégis nap mint nap ezt tesszük. Egy számot rendelünk a gyerek teljesítményéhez, majd úgy kezeljük, mintha az a tudásáról is teljes képet adna. Az ötös jó tanulót, a kettes gyengét jelent. A bizonyítvány lezárja a vitát. Ritkán kérdezzük meg, mit mond valójában az osztályzat, és mit takar el. Vélemény

Lannert Judit a jövő évi költségvetés részleteiről: a béremelések mellett iskolafelújításokat is terveznek

Korszerű tanulási tereket, a pedagógusok és az oktatást segítő dolgozók bérezésének javítását, az egyetemi bérkülönbségek csökkentését, valamint az ifjúságpolitikára fordított keret megduplázását is ígéri Lannert Judit. A 2027-es költségvetésben az oktatási egyenlőtlenségek mérséklésére és a diákok jóllétének javítására helyeznék a hangsúlyt.