Az alapszakon végzettek bruttó átlagjövedelme 2023-ban bruttó 389 ezer forint volt.
5387 jelentkezővel a kommunikáció- és médiatudomány a nyolcadik legtöbb jelentkezőt vonzó szak volt a 2023-as felvételiben, akik közül végül 1844-en kerültek be valamelyik egyetem képzésére.
A szak évről évre bekerül a tíz legnépszerűbb egyetemi képzés közé. A legtöbb jelentkezőt általában az Eötvös Loránd Tudományegyetem vonzza, de sokan választják a vidéki intézményeket, a Szegedi Tudományegyetemet, a Pécsi Tudományegyetemet és a Debreceni Egyetemet is, vagy Budapesten a Károli Gáspár Református Egyetemet, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemet, a Kodolányi János Egyetemet és a Budapesti Metropolitan Egyetemet.
A diplomás pályakövetés (DPR) legfrissebb adatai szerint a 2020/21-es tanévben végzett pályakezdők bruttó átlagjövedelme 389 027 forint volt. A végzettek kevesebb mint két hónap alatt tudtak elhelyezkedni az első munkahelyükön, ahol a legtöbben marketing- és PR-ügyintézőként, újságíróként, rádióműsor- és televízióműsör-szerkesztőként és irodai munkakörökben helyezkedtek el, közel 89 százalékuk a versenyszférában, 69 százalékuk diplomás munkakörben.
Későbbi tanulmányokat a végzett hallgatók 41,24 százaléka folytatott. A mesterképzés elvégzése az adatok alapján körülbelül bruttó 60 ezer forintos extra jövedelmet jelent. A 2021-ben végzett mesterdiplomások bruttó átlagjövedelme 452 ezer forint volt, mindemellett pedig nagyobb arányban - 86,72 százalék - tudtak elhelyezkedni diplomás munkaterületen.
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
