Az alapszakon végzettek bruttó átlagjövedelme 2023-ban bruttó 389 ezer forint volt.
5387 jelentkezővel a kommunikáció- és médiatudomány a nyolcadik legtöbb jelentkezőt vonzó szak volt a 2023-as felvételiben, akik közül végül 1844-en kerültek be valamelyik egyetem képzésére.
A szak évről évre bekerül a tíz legnépszerűbb egyetemi képzés közé. A legtöbb jelentkezőt általában az Eötvös Loránd Tudományegyetem vonzza, de sokan választják a vidéki intézményeket, a Szegedi Tudományegyetemet, a Pécsi Tudományegyetemet és a Debreceni Egyetemet is, vagy Budapesten a Károli Gáspár Református Egyetemet, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemet, a Kodolányi János Egyetemet és a Budapesti Metropolitan Egyetemet.
A diplomás pályakövetés (DPR) legfrissebb adatai szerint a 2020/21-es tanévben végzett pályakezdők bruttó átlagjövedelme 389 027 forint volt. A végzettek kevesebb mint két hónap alatt tudtak elhelyezkedni az első munkahelyükön, ahol a legtöbben marketing- és PR-ügyintézőként, újságíróként, rádióműsor- és televízióműsör-szerkesztőként és irodai munkakörökben helyezkedtek el, közel 89 százalékuk a versenyszférában, 69 százalékuk diplomás munkakörben.
Későbbi tanulmányokat a végzett hallgatók 41,24 százaléka folytatott. A mesterképzés elvégzése az adatok alapján körülbelül bruttó 60 ezer forintos extra jövedelmet jelent. A 2021-ben végzett mesterdiplomások bruttó átlagjövedelme 452 ezer forint volt, mindemellett pedig nagyobb arányban - 86,72 százalék - tudtak elhelyezkedni diplomás munkaterületen.
Tízből hat magyar egyetem rosszabbul szerepelt, három megtartotta pozícióját, és mindössze egyetlen egyetem tudott előrelépni Quacquarelli Symonds legfrissebb, 2027-es nemzetközi egyetemi rangsorában.
A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.
Mutatjuk, mennyivel emelkedhetnek a pedagógusbérek a tervezett korrekció után.
A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.
Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.
Ha most szóbeliztek magyarból az érettségin, teszteljétek a tudásotokat a magyar költőkből.
Közzétették a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója – 2025” pályázat díjazottjainak listáját. Az elismerést azok az általános iskolás diákok nyerhették el, akik a tanulásban és a sportban egyaránt kiemelkedő eredményeket értek el a 2024/2025-ös tanévben.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik.
